Gödri Ferenc emlékév Sepsiszentgyörgyön

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat kettős emlékévre készül, ugyanis idén van Gödri Ferenc születésének 150., míg jövőben lesz halálának 100. évfordulója. Antal Árpád András polgármester kifejtette: kettős év lesz, mivel eddig méltánytalanul keveset foglalkoztak a nagy városépítővel, így most megismertetik tevékenységét a lakossággal.

A megemlékezés októberben veszi kezdetét, amikor tudományos konferenciát szerveznek, amelyen Gödri Ferenc életéről és munkásságáról tartanak majd előadásokat a szakemberek. Ugyanakkor a városvezető javaslatára egy városfejlesztési tervet is elneveznek a jeles elődjéről, a Gödri Ferenc-tervet, melynek kidolgozását mostantól 2020-ig fejezik be. Gödri Ferenc mellszobrát – melyet a Székely Nemzeti Múzeum raktárában találtak meg – a felújított városháza épületében helyezik el.

Gödri Ferenc Sepsiszentgyörgy legnagyobb, legnevesebb városvezetője volt. 1862 október 3-án született Sepsiszentgyörgyön az aldobolyi, kökösi, illyefalvi nemes Gödri családból, Gödri Ferenc és Lengyel Lujza házasságából. Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön, Nagyszebenben, illetve a nagyenyedi Bethlen-főtanodában végezte, ahonnan 1881-ben érettségizett; 1881-től 1885-ig Budapesten végezte jogi tanulmányait a tudományos egyetem jogi karán. Tevékenysége során többek közt vezető főgondnoka volt a református egyháznak; tanácsosa és tanácsbírája a Sepsi református egyházmegyének; tagja a Székely Mikó Kollégium előljáróságának; főjegyző; elnöke az elemi iskolák gondnokságának; tagja a polgári iskolák gondnokságának és a tanítóképző intézet felügyelő bizottságának; tagja a Székely Nemzeti Múzeum igazgató választmányának.

Gödri Ferenc 18 évig volt Sepsiszentgyörgy polgármestere: Császár Bálint, Mikszáth Kálmán által is megörökített, polgármester halálát követve 1895. június 20-án foglalta el a polgármesteri széket és 1913. július 5-én bekövetkezett korai haláláig volt a város odadó, nagyra tisztelt új, századfordulós polgármestere. Városvezetése alatt, célja egy modern, a civilizáció minden vivmányával ellátott város kiépitése és létrehozása volt. 1896-tól 1911-ig írt a város közigazgatási állapotáról szóló évi jelentéseket; ezek a jelentések ismertették meg Sepsiszentgyörgyöt a külvilág előtt. Polgármesteri tevékenységét, munkásságát a nagybetűs haladás jellemezte: újból rendezte és újjáépítette a várost.

Munkásságához kapcsolódk a kétemeletes városi Bérpalota alapkövének letevése a Kossuth téren, az építkezés befejezése 1897. október elején, számos utca rendezésének, szabályozásának, csatornázásának megvalósítása, új hidak építése. 1897-ben megszerezte a dohánygyár létesítési jogát, az épületcsoport 1901–1908 között épült meg, a munkálatok több mint 1 millió koronába kerültek. 1897. április 4-én felavatta a Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda vasútvonalat. 1899. január 14-én ünnepélyesen megnyitotta az első székely (Erdélyben a harmadik) állandó színpadot. Szintén nevéhez fűződik a Szemerja városrész vagyoni egyesítése az anyavárossal 1911-ben, új épület létesítése az állami polgári fiúiskola számára 1911-es befejezéssel, a Székely Nemzeti Múzeum felépítési munkálatainak megkezdése 1911-ben és 1912. október 22-én a múzeum alapkövének letétele.