Feloldották a sepsiszentgyörgyi vesztegzárat

Ha három hónapig egy adott településen nem észlelnek újabb veszettségi esetet, a törvények szerint feloldható a karantén – mondta el portálunknak Sikó Barabási Sándor főállatorvos. Hozzátette, a vesztegzárat a Sepsiszentgyörgy területén befogott veszett rókák miatt rendelték el júniusban. A további esetek megelőzése érdekében elkezdődött az újabb rókaoltási kampány is, melynek keretében majdnem ezer, csaliba rejtett  veszettség elleni szérumot helyeznek el a települések, tavak közelében. A lakatlan területeken repülőgépes csaliszórás lesz október 23-26. között. Kovászna megyében mintegy ezer róka él, és mivel ők az egyik leghatékonyabb veszettséghordozók, kiemelt figyelemmel követik őket, különös tekintettel a veszettségi esetekre, évente kétszeri csalikihelyezéssel biztosítják védettségüket. Az akció után negyvenöt nappal a vadásztársaságok segítségével gyűjtenek be mintát, hogy a szórás hatékonyságát ellenőrizzék a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságon.

„A veszettség az egyik legnagyobb veszélyt jelentheti az emberi lakosságra járványtani szempontból” – mondta Kovács István, a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház fertőző osztályának vezetője, hozzátéve, hogy azok a személyek, akik közvetlen kontaktusba kerülnek gyanús állatokkal, a kórház veszettségmegelőző központjában jelentkezhetnek, hogy időben megkapják az oltást. Idén a veszettségmegelőző központban százötven felnőtt kapott védőoltást. Szinte minden napra jut egy eset, mert a lakosság egy része saját háztáji állatait sem oltatja, ráadásul sok az ismeretlen múltú kóborkutya is – tette hozzá az orvos. Kovács ugyanakkor leszögezte: a probléma megyei szintű megoldása érdekében a gazdáknak kötelességük beoltatni az ebeket, a kóborkutyák ügyét pedig muszáj megoldani.

Az állatvédők nemrég Sepsiszentgyörgyön tüntettek a kóborkutya-törvény ellen, illetve a türelmi idő meghosszabbításáért. Megmozdulásuk nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a maximálisan telített szépmezői kutyamenhelyen nem tolongnak az örökbefogadók. A lakosság viszont sajnálatból eteti és a tömbházakhoz szoktatja az ebeket. Ezért most különböző civil szervezetek és szakmai társulások az etetés ellen és az örökbefogadásért kampányolnak.

Édler András állatvédő szerint az egyedüli eredményre vezető megoldás nem a fölösleges öldöklés, hanem a szaporodásuk ellenőrzés alatt tartása lenne. „Ha nem következik be mentalitásváltás, akkor a probléma nem fog megoldódni. Ha befogjuk, beoltjuk, ivartalanítjuk és visszaengedjük, akkor egyszerre több gondot is megoldhatunk. A háztáji, nem fajtiszta ebeket is ivartalanítani kellene, hisz ezek utódai a kóborkutyák 40 százalékát jelentik” – tette hozzá Édler.

Pataki Annamária, az egészségügyi intézmény szóvivője elmondta, a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban 2012-ben 354 személy jelentkezett állat által okozott seb ellátására. Ebből 269 személy részesült veszettség elleni oltásban is. 2013-ban már több mint kétszáz személy jelentkezett ilyen panaszokkal. A veszettség vírusa a vadállományban gyakoribb, de a háziállatok is megfertőződhetnek, ha kapcsolatba kerülnek beteg állatokkal. A vírust a beteg állat nyála, vizelete és teje hordozza. Az ember inkább csak a harapott sebeken keresztül fertőződhet meg. A legutolsó emberi veszettségi esetet mintegy 15 éve jegyezték Kovászna megyében.