Hirdetés
Hirdetés

Fellélegezhetnek a vadászegyesületek, enyhülhet a medveveszély a székelyföldi településeken is

A rosszhiszemű vadászok tettei miatt nem kell az egész ágazatot elítélni – vélekedik Benedek Barna vadgazda •  Fotó: Olti Angyalka

A rosszhiszemű vadászok tettei miatt nem kell az egész ágazatot elítélni – vélekedik Benedek Barna vadgazda

Fotó: Olti Angyalka

Jócskán megemelkedik 2026-ban és 2027-ben a megelőzési célú medvekilövési kvóta. A cél a populáció egyensúlyának visszaállítása és a folyamatos ember–vadvilág konfliktusok visszaszorítása. A folyamatról a szenátus után a képviselőháznak is szavaznia kell.

Bodor Tünde

2026. március 23., 07:522026. március 23., 07:52

Két évre megduplázta a megelőzési beavatkozásként meghatározott medvekilövési kvótát a szenátus által szerdán elfogadott törvénytervezet. A dokumentum ezen a héten kerül az alsóház elé, várhatóan április végéig elfogadják a törvényt. Az illetékesektől arról érdeklődtünk, hogy amennyiben mindkét ház rábólint, akkor hogyan fog ez a beavatkozás a gyakorlatban megvalósulni.

Hirdetés

Mutatjuk az alapot: a 2021-ből származó 81-es sürgősségi kormányrendelet módosítására javasolt törvénytervezet szerint 2026-ban és 2027-ben 859 medve lőhető ki, évente további 110 pedig sürgősségi beavatkozásban.

A számok ereje, avagy miért tarthatatlan a jelenlegi helyzet?

Könczei Csaba háromszéki képviselő a tervezet kapcsán elmondta, hogy az elmúlt években elvégzett tudományos, genetikai felmérés cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy

a medvék jelenlegi példányszáma – a romániai állomány 10 419 és 12 770 közötti egyedre tehető – sokszorosan meghaladja az élőhelyek eltartóképességét.

Tulajdonképpen csak 4000 medvének lenne ideális az élettér az országban – 69 ezer négyzetkilométeren – mivel az élőhelyek jelenleg széttagoltak.

A törvénytervezet indoklása szerint az ember és a nagyvad közötti konfliktusok eredményeként

az utóbbi 20 évben 26 ember halt meg és 274 sebesült meg.

Ugyancsak e dokumentum szerint 2017 és 2022 között csak a középrégióban, a legsűrűbb medvepopulációval rendelkező hat megyében 8252 esetben jelezték a medve kártételét (gazdaságokban, mezőgazdasági kultúrákban) és 3,5 millió eurót fizetett az állam kárpótlásként.

A környezetvédelmi minisztérium jelentése szerint

az utóbbi négy évben a kárpótlásra szánt 21 millió lejes keret kimerült.

Ugyanakkor a hivatalosan nem jelentett eseteket, a csendőrség, rendőrség sürgősségi beavatkozásainak költségét, a vadak elleni védekezésre fordított erőforrásokat és a turizmusra tett negatív hatását tekintve a túlszaporodás gazdasági következményei jelentősek.

A megemelt kilövési kvóta célja meggátolni, hogy a konfliktuskerülő bocsos medvék és azok a gyengébb példányok, amelyek az életterekért és élelemért való versenyben vesztesek maradnak, hozzászokjanak az emberi környezethez és hogy újabb, a településekre való bejáráshoz szokott generációk szülessenek. Ebből a jelenségből fakad ugyanis a legtöbb ember-medve konfliktus.

Könczei Csaba parlamenti képviselő, a törvénytervezet egyik beterjesztője és a gazdák érdekeinek képviselője •  Fotó: Facebook/Könczei Csaba Galéria

Könczei Csaba parlamenti képviselő, a törvénytervezet egyik beterjesztője és a gazdák érdekeinek képviselője

Fotó: Facebook/Könczei Csaba

A törvénytervezet indoklása szerint más európai országokban a meglévő állomány 8–10 százaléka képezi a kilövési kvótát (Svédországban 16 százalék) és az nem veszélyezteti a faj fennmaradását. Nálunk ez az arány megközelítőleg 7,5 százalék.

Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint a hátralevő nyolc hónapban nem biztos, hogy ki tudják lőni az előírt példányszámot – egyes vadászterületeken az állatok sűrűségétől függően többet vagy kevesebbet – mert nem minden medve lőhető ki, ahogy az érvényes jogszabályban szerepel, hiszen

most is korlátozzák az anyamedvék, a 400 pontnál értékesebb trófeát jelentő hím medvék kilövését.

Ahogy az tervezett mellékletéből kitűnik, Kovászna megyében a 34 vadászterületre 86 kilövésre ítélt medvét osztottak le az előterjesztők, legtöbbet (négyet) a magyarhermányi, ojtozi, ozsdolai, torjai, és a Benedek vadászterületen.

Vadászegyesületek: „oxigénbuborék” a szakmának

Hargita megyében a 45 vadászterületen 106 nagyvaddal lehet kevesebb év végéig (5 példány vadászható Ivó térségében, 4–4 Varságon és Borzonton), amennyiben a jelenlegi formájában véglegesítődik a törvénytervezet.

A megemelt kvóta nemcsak a medvék által sűrűn látogatott települések lakóinak jó hír, hanem a vadászegyesületeknek is, amelyeket a medvevadászat korábbi tilalmával jövedelmeik nagyrészétől megfosztottak. Benedek Barna vadgazda, a Pro Silva vadászegyesület elnöke szerint

ez a rendelkezés a vadászegyesületeknek is egy oxigénbuborékot jelent,

mert korábban még az őzkvótát is elkaszálták kétharmad részben. Olyan emberek törvénykeznek, akiknek fogalmuk sincs, hogy működik a természet, mi a vadgazdálkodás – fogalmazott meg kritikát a megkérdezett.

„Most értékesíthető a vadászati jog, a környezeti és törvényi feltételek is adottak ahhoz, hogy aki medvét szeretne lőni, megtehesse. Az ebből származó bevételt kiadjuk azoknak, akik őrzik és etetik a vadállományt, üzemanyagot vásárolunk, adót is fizetünk: nem látom én ezt rossz dolognak” – mondta el Benedek Barna.

Szerinte igazából még ez a kilövési kvóta sem tesz rendet, mert az állomány most a háromszorosa az ideálisnak:

a medvének nincsenek természetes ellenségei, a betegségek is elkerülik, az pedig nem megoldás, hogy menhelyekre gyűjtik, etetik és kezelik őket.

„Be kell kalibrálni azt az állományt, ami még fenntartható és nem okoz nagy bajokat” – vélekedik a vadgazda.

A települések közelébe szorított példányok lehetnek az elsődleges célpontjai a vadászatnak. A visszaélések megelőzésére a törvény is hangsúlyt fordít •  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

A települések közelébe szorított példányok lehetnek az elsődleges célpontjai a vadászatnak. A visszaélések megelőzésére a törvény is hangsúlyt fordít

Fotó: Tuchiluș Alex

Ami a dolog gyakorlati részét illeti, a Pro Silva vadászegyesület alapítója szerint nem lehetetlen küldetés év végéig teljesíteni a kvótát, hiszen több módszerrel is (hajtásból, lesből) lehet vadászni a nagyvadra. Szerinte jó lett volna korábban véglegesíteni a törvényt, mert

az április-május eleji időszakban a legértékesebb a trófea,

a nyár folyamán a medve bundája már csapzott, hiányos, foltos lehet. Ha kezdődik a szaporodási időszak, már vedlenek az állatok, akkor már nem jelent elégtételt megszerezni a trófeát.

Arra az aggályra, hogy esetleg megborulhat az állomány egyensúlya, mert az anyamedvéket nem lövik ki, az idősebb hímeket sem, a szakember elmagyarázta:

nem jó, ha egyforma arányban vannak a nőivarú egyedek és a kanmedvék,

mert akkor az utóbbiak nagyon meg kell küzdjenek a párosodás jogáért, az erősebb kanmedve akár el is pusztíthatja vetélytársát. „Mind a két nemből ki lehet lőni egyedeket, ha az állat szép is, elég nagy is és a törvény is megengedi” – mondta Benedek Barna. A nembeli és korosztályok közötti egyensúly megőrzésére egyébként a törvény is megfogalmaz bizonyos szabályokat.

Következő lépések a parlamentben

Könczei Csaba képviselő tájékoztatása szerint a folyamat nem áll meg a szenátusnál. A tervezet e héten kerül a képviselőházba, Könczei Csaba RMDSZ-es képviselő szorgalmazni fogja, hogy minél hamarabb kerüljön a napirendre a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságban, majd a parlamenti procedúra lezárultával remélhetőleg legkésőbb április végén elfogadják a képviselőházban is.

Vitákra ugyan lehet számítani, de a tervezet beterjesztését kilenc parlamenti párt képviselője támogatta, így valószínűsíthető, hogy a végszavazás kedvező lesz – közölte Könczei Csaba.

korábban írtuk

Megszavazta a szenátus: közel 900 medve lőhető ki idén
Megszavazta a szenátus: közel 900 medve lőhető ki idén

Elfogadta szerdán a szenátus első házként azt a törvénytervezetet, amely szerint 2026-ban országos szinten 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyezik a populáció szabályozása érdekében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 27., vasárnap

Édes ízek, óriási méretek Sepsiszentgyörgy főterén

Kürtőskalácsillat, vásári forgatag, gyermekprogramok, néptánc töltötte be hétvégén Sepsiszentgyörgy főterét. Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kürtőskalács – Édes Ízek Fesztiválját, amelynek fő versenyszámában tizenhét csapat mérte össze tudását.

Édes ízek, óriási méretek Sepsiszentgyörgy főterén
Hirdetés
2026. szeptember 25., péntek

Gombanapok túrával, kóstolóval, kiállítással

Gombásztúra, kiállítás, ételkóstoló, szakmai előadások és gyermekfoglalkozások várják az érdeklődőket: szeptember 26-án és 27-én a VIII. Édes Ízek fesztivál keretében ismét megszervezik a hagyományos gombanapokat Sepsiszentgyörgyön.

Gombanapok túrával, kóstolóval, kiállítással
2026. szeptember 24., csütörtök

Háromnapos kürtőskalács-ünnepre készül Sepsiszentgyörgy

Szeptember 25–27. között ismét a kürtőskalácsé lesz a főszerep Sepsiszentgyörgy központjában: pénteken kezdődik a VIII. Kürtőskalács – Édes ízek fesztiválja.

Háromnapos kürtőskalács-ünnepre készül Sepsiszentgyörgy
2026. szeptember 22., kedd

Üvegbe zárt idő: egy eltűnt világ elevenedik meg Sepsiszentgyörgyön

Évtizedeken át rejtőző üvegnegatívok őrzik a sepsiszentgyörgyi Gyulai-ház egykori napfényműtermének emlékét. A páratlan fotóanyag hadtörténeti vonatkozású részét Préda Barna néprajzkutató dolgozta fel.

Üvegbe zárt idő: egy eltűnt világ elevenedik meg Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. szeptember 20., vasárnap

Ingyenes szemészeti szűrésen vehetnek részt a gyermekek Sepsiszentgyörgyön

Romániában nincs intézményesített iskolai szemészeti szűrés, de Sepsiszentgyörgyön már ötödik éve zajlik ingyenes és átfogó vizsgálatsorozat a Máltai Szeretetszolgálat szervezésében. Minden kisiskolásnak fontos lenne átesni rajta.

Ingyenes szemészeti szűrésen vehetnek részt a gyermekek Sepsiszentgyörgyön
2026. szeptember 18., péntek

Vetró András szobrászművész nem tud tétlenül ülni

Gróf Mikó Imrét ábrázoló, eredetileg Kovásznára szánt alkotását a minap leplezték le Budapesten, közben városának is ajándékozott munkát. Vetró András azt mondja, nem tud tétlenül ülni, most éppen a Bálványosi Art Camp hétvégi kiállítására készül.

Vetró András szobrászművész nem tud tétlenül ülni
2026. szeptember 18., péntek

Lakásokba tört be, autóból lopott egy börtönből nemrég szabadult férfi

Őrizetbe vettek egy 50 éves, Bákó megyei férfit, akit több kézdivásárhelyi lakásba való behatolással és autóból való lopással gyanúsítanak. A rendőrség szerint a férfi visszaeső bűnelkövető, és mindössze három hónapja szabadult a börtönből.

Lakásokba tört be, autóból lopott egy börtönből nemrég szabadult férfi
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Ütötte, verte, rúgta, az áldozat elájult, és csak napok után derült fény a bántalmazásra

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 51 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy súlyos bántalmazott egy 62 éves sepsiszentgyörgyi férfit.

Ütötte, verte, rúgta, az áldozat elájult, és csak napok után derült fény a bántalmazásra
2026. szeptember 18., péntek

Veterán traktorok és régi gépek dübörögnek szombaton Csernátonban

Veterán traktorok felvonulásával, működő stabil motorok bemutatójával, kulturális programokkal és kézműves-foglalkozásokkal várják az érdeklődőket szombaton a Csernátoni BuRRogtató 2026-os kiadásán.

Veterán traktorok és régi gépek dübörögnek szombaton Csernátonban
2026. szeptember 18., péntek

A zászlócsókoltatás ellen tiltakozott az RMDSZ politikusa a parlamentben

A „zászlócsókolgatós” törvénytervezet ellen szólalt fel tegnap a parlamentben Miklós Zoltán képviselő, ám úgy tűnik, az AUR-nak nincs szándékában hátrálni. Sőt, sikerült PSD-s, illetve kisebbségi képviselőket is megnyernie az ügynek.

A zászlócsókoltatás ellen tiltakozott az RMDSZ politikusa a parlamentben
Hirdetés