
A rosszhiszemű vadászok tettei miatt nem kell az egész ágazatot elítélni – vélekedik Benedek Barna vadgazda
Fotó: Olti Angyalka
Jócskán megemelkedik 2026-ban és 2027-ben a megelőzési célú medvekilövési kvóta. A cél a populáció egyensúlyának visszaállítása és a folyamatos ember–vadvilág konfliktusok visszaszorítása. A folyamatról a szenátus után a képviselőháznak is szavaznia kell.
2026. március 23., 07:522026. március 23., 07:52
Két évre megduplázta a megelőzési beavatkozásként meghatározott medvekilövési kvótát a szenátus által szerdán elfogadott törvénytervezet. A dokumentum ezen a héten kerül az alsóház elé, várhatóan április végéig elfogadják a törvényt. Az illetékesektől arról érdeklődtünk, hogy amennyiben mindkét ház rábólint, akkor hogyan fog ez a beavatkozás a gyakorlatban megvalósulni.
Mutatjuk az alapot: a 2021-ből származó 81-es sürgősségi kormányrendelet módosítására javasolt törvénytervezet szerint 2026-ban és 2027-ben 859 medve lőhető ki, évente további 110 pedig sürgősségi beavatkozásban.
Könczei Csaba háromszéki képviselő a tervezet kapcsán elmondta, hogy az elmúlt években elvégzett tudományos, genetikai felmérés cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy
Tulajdonképpen csak 4000 medvének lenne ideális az élettér az országban – 69 ezer négyzetkilométeren – mivel az élőhelyek jelenleg széttagoltak.
A törvénytervezet indoklása szerint az ember és a nagyvad közötti konfliktusok eredményeként
Ugyancsak e dokumentum szerint 2017 és 2022 között csak a középrégióban, a legsűrűbb medvepopulációval rendelkező hat megyében 8252 esetben jelezték a medve kártételét (gazdaságokban, mezőgazdasági kultúrákban) és 3,5 millió eurót fizetett az állam kárpótlásként.
A környezetvédelmi minisztérium jelentése szerint
Ugyanakkor a hivatalosan nem jelentett eseteket, a csendőrség, rendőrség sürgősségi beavatkozásainak költségét, a vadak elleni védekezésre fordított erőforrásokat és a turizmusra tett negatív hatását tekintve a túlszaporodás gazdasági következményei jelentősek.
A megemelt kilövési kvóta célja meggátolni, hogy a konfliktuskerülő bocsos medvék és azok a gyengébb példányok, amelyek az életterekért és élelemért való versenyben vesztesek maradnak, hozzászokjanak az emberi környezethez és hogy újabb, a településekre való bejáráshoz szokott generációk szülessenek. Ebből a jelenségből fakad ugyanis a legtöbb ember-medve konfliktus.
Könczei Csaba parlamenti képviselő, a törvénytervezet egyik beterjesztője és a gazdák érdekeinek képviselője
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
A törvénytervezet indoklása szerint más európai országokban a meglévő állomány 8–10 százaléka képezi a kilövési kvótát (Svédországban 16 százalék) és az nem veszélyezteti a faj fennmaradását. Nálunk ez az arány megközelítőleg 7,5 százalék.
Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint a hátralevő nyolc hónapban nem biztos, hogy ki tudják lőni az előírt példányszámot – egyes vadászterületeken az állatok sűrűségétől függően többet vagy kevesebbet – mert nem minden medve lőhető ki, ahogy az érvényes jogszabályban szerepel, hiszen
Ahogy az tervezett mellékletéből kitűnik, Kovászna megyében a 34 vadászterületre 86 kilövésre ítélt medvét osztottak le az előterjesztők, legtöbbet (négyet) a magyarhermányi, ojtozi, ozsdolai, torjai, és a Benedek vadászterületen.
Hargita megyében a 45 vadászterületen 106 nagyvaddal lehet kevesebb év végéig (5 példány vadászható Ivó térségében, 4–4 Varságon és Borzonton), amennyiben a jelenlegi formájában véglegesítődik a törvénytervezet.
A megemelt kvóta nemcsak a medvék által sűrűn látogatott települések lakóinak jó hír, hanem a vadászegyesületeknek is, amelyeket a medvevadászat korábbi tilalmával jövedelmeik nagyrészétől megfosztottak. Benedek Barna vadgazda, a Pro Silva vadászegyesület elnöke szerint
mert korábban még az őzkvótát is elkaszálták kétharmad részben. Olyan emberek törvénykeznek, akiknek fogalmuk sincs, hogy működik a természet, mi a vadgazdálkodás – fogalmazott meg kritikát a megkérdezett.
„Most értékesíthető a vadászati jog, a környezeti és törvényi feltételek is adottak ahhoz, hogy aki medvét szeretne lőni, megtehesse. Az ebből származó bevételt kiadjuk azoknak, akik őrzik és etetik a vadállományt, üzemanyagot vásárolunk, adót is fizetünk: nem látom én ezt rossz dolognak” – mondta el Benedek Barna.
Szerinte igazából még ez a kilövési kvóta sem tesz rendet, mert az állomány most a háromszorosa az ideálisnak:
„Be kell kalibrálni azt az állományt, ami még fenntartható és nem okoz nagy bajokat” – vélekedik a vadgazda.
A települések közelébe szorított példányok lehetnek az elsődleges célpontjai a vadászatnak. A visszaélések megelőzésére a törvény is hangsúlyt fordít
Fotó: Tuchiluș Alex
Ami a dolog gyakorlati részét illeti, a Pro Silva vadászegyesület alapítója szerint nem lehetetlen küldetés év végéig teljesíteni a kvótát, hiszen több módszerrel is (hajtásból, lesből) lehet vadászni a nagyvadra. Szerinte jó lett volna korábban véglegesíteni a törvényt, mert
a nyár folyamán a medve bundája már csapzott, hiányos, foltos lehet. Ha kezdődik a szaporodási időszak, már vedlenek az állatok, akkor már nem jelent elégtételt megszerezni a trófeát.
Arra az aggályra, hogy esetleg megborulhat az állomány egyensúlya, mert az anyamedvéket nem lövik ki, az idősebb hímeket sem, a szakember elmagyarázta:
mert akkor az utóbbiak nagyon meg kell küzdjenek a párosodás jogáért, az erősebb kanmedve akár el is pusztíthatja vetélytársát. „Mind a két nemből ki lehet lőni egyedeket, ha az állat szép is, elég nagy is és a törvény is megengedi” – mondta Benedek Barna. A nembeli és korosztályok közötti egyensúly megőrzésére egyébként a törvény is megfogalmaz bizonyos szabályokat.
Könczei Csaba képviselő tájékoztatása szerint a folyamat nem áll meg a szenátusnál. A tervezet e héten kerül a képviselőházba, Könczei Csaba RMDSZ-es képviselő szorgalmazni fogja, hogy minél hamarabb kerüljön a napirendre a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságban, majd a parlamenti procedúra lezárultával remélhetőleg legkésőbb április végén elfogadják a képviselőházban is.
Vitákra ugyan lehet számítani, de a tervezet beterjesztését kilenc parlamenti párt képviselője támogatta, így valószínűsíthető, hogy a végszavazás kedvező lesz – közölte Könczei Csaba.

Elfogadta szerdán a szenátus első házként azt a törvénytervezetet, amely szerint 2026-ban országos szinten 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyezik a populáció szabályozása érdekében.
Kürtőskalácsillat, vásári forgatag, gyermekprogramok, néptánc töltötte be hétvégén Sepsiszentgyörgy főterét. Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kürtőskalács – Édes Ízek Fesztiválját, amelynek fő versenyszámában tizenhét csapat mérte össze tudását.
Gombásztúra, kiállítás, ételkóstoló, szakmai előadások és gyermekfoglalkozások várják az érdeklődőket: szeptember 26-án és 27-én a VIII. Édes Ízek fesztivál keretében ismét megszervezik a hagyományos gombanapokat Sepsiszentgyörgyön.
Szeptember 25–27. között ismét a kürtőskalácsé lesz a főszerep Sepsiszentgyörgy központjában: pénteken kezdődik a VIII. Kürtőskalács – Édes ízek fesztiválja.
Évtizedeken át rejtőző üvegnegatívok őrzik a sepsiszentgyörgyi Gyulai-ház egykori napfényműtermének emlékét. A páratlan fotóanyag hadtörténeti vonatkozású részét Préda Barna néprajzkutató dolgozta fel.
Romániában nincs intézményesített iskolai szemészeti szűrés, de Sepsiszentgyörgyön már ötödik éve zajlik ingyenes és átfogó vizsgálatsorozat a Máltai Szeretetszolgálat szervezésében. Minden kisiskolásnak fontos lenne átesni rajta.
Gróf Mikó Imrét ábrázoló, eredetileg Kovásznára szánt alkotását a minap leplezték le Budapesten, közben városának is ajándékozott munkát. Vetró András azt mondja, nem tud tétlenül ülni, most éppen a Bálványosi Art Camp hétvégi kiállítására készül.
Őrizetbe vettek egy 50 éves, Bákó megyei férfit, akit több kézdivásárhelyi lakásba való behatolással és autóból való lopással gyanúsítanak. A rendőrség szerint a férfi visszaeső bűnelkövető, és mindössze három hónapja szabadult a börtönből.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 51 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy súlyos bántalmazott egy 62 éves sepsiszentgyörgyi férfit.
Veterán traktorok felvonulásával, működő stabil motorok bemutatójával, kulturális programokkal és kézműves-foglalkozásokkal várják az érdeklődőket szombaton a Csernátoni BuRRogtató 2026-os kiadásán.
A „zászlócsókolgatós” törvénytervezet ellen szólalt fel tegnap a parlamentben Miklós Zoltán képviselő, ám úgy tűnik, az AUR-nak nincs szándékában hátrálni. Sőt, sikerült PSD-s, illetve kisebbségi képviselőket is megnyernie az ügynek.
szóljon hozzá!