Bod Péter Emlékév Háromszéken

A Kovászna Megyei Tanács sajtóirodájának tájékoztatása szerint a diszkrét ünneplésen a múzeumkertben Dimény Haszmann Orsolya köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően a felsőcsernátoni református kórus gyerek tagjai két kánonnal örvendeztették meg a hallgatóságot, Rutka Sándor lelkipásztor irányítása mellett, illetve a Bod Péter Általános Iskola diákjai a Magyar Athenas és Szent Hiláriusból ismertettek részleteket. Az ünnepség első felének záróakkordjaként Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, valamint Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője elhelyezték a kegyelet koszorúit Bod Péter mellszobránál, majd a jelenlévők megtekintették a múzeumban berendezett Bod Péter-emlékszobát.

Mózes II. könyve 13. és 15. részének sorait idézte a felsőcsernátoni református templom kertjében elhangzott áhítatában Szőcs László esperes, rámutatva, hogy amint Mózes megédesítette az oázis keserű vizét, Bod Péter tetteivel, életművével elviselhetőbbé tette a székely-magyar nép számára a keserű korszakot, mely az ő élete során a nemzetnek osztályrészül jutott. Az áhítatot követően a helyi általános iskola vezetői, valamint a Bod Péter Megyei Könyvtár képviselői Szonda Szabolcs igazgató vezetésével megkoszorúzták az egykori református lelkész mellszobrát.

„Mint sok enyedi deák, ő is kevés pénzzel kezdte el a tanulást, de kitartó volt és tanult, aminek később bőséges eredménye lett” –  mutatott rá Bod Péter kiemelkedő életpályája kapcsán Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, a Bod Péter Emlékházban szervezett emlékműsor bevezetőjeként. Az elöljáró ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az információra épülő  társadalomban ma is úgy lehet érvényesülni, mint Bod Péter korában. Számos olyan dolog van, amit egy fiatalnak le kell küzdenie: a hazai oktatási rendszer hiányosságai, a teljes világot érintő információs áradat, az előrehaladásban pedig csak a felkészültség és a folyamatos naprakészség segít.

Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere beszédében Felsőcsernáton szellemi erődítményének nevezte Bod Péter örökségét, életművét. Az elöljáró Bod Péter naplóidézetét alapul véve, mely szerint „illendő dolog az, sőt szükséges, hogy aki az idegen országokat akarja meglátni, elsőben tudja a maga Hazáját”, rámutatott: nekünk is kötelességünk ismerni múltunkat, őrizni őseink emlékét, mert az a nemzet erős, amelynek van kire emlékeznie.

Az emlékünnepség a kórus és az iskolások műsorával folytatódott, majd D. Haszmann Orsolya rövid, Bod Péter emlékét idéző előadásával zárult.