Bevezetnék az idegenforgalmi illetéket Háromszéken

Édler András a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke keddi sajtótájékoztatóján kifejtette, az egy lejes illetékből tavaly 520 ezer lej gyűlt volna össze, ám jelenleg csak Kovászna városában van érvényben az éjszakánkénti egy lejes idegenforgalmi illeték.

László Endre, a kereskedelmi kamara alelnöke, a turisztikai irodákat tömörítő egyesület (ANAT) regionális alelnöke rámutatott, ezt az ötletet felvetette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat gazdasági bizottságában, de arra hivatkozva utasították vissza, hogy nehéz begyűjteni, és nem éri meg csak ezért egy alkalmazottat foglalkoztatni. A turisztikai szakember ugyanakkor úgy véli, ez nem jelent pluszterhet, hiszen a pénzt a turista fizeti be a szálláshelyen, majd a vállalkozó negyedévenként továbbítja azt a települések kasszájába.

Grüman Róbert Kovászna Megye Tanácsának alelnöke elmondta, tavaly a megye 600 ezer lejt, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat pedig 200 ezer lejt utalt a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületnek, ebből a pénzből népszerűsítették a térséget, de ebbe az összegbe lehetne belepótolni az idegenforgalmi illetékből befolyó összeget. A kezdeményezők szerint, leginkább a top tíz befogadó településnek érné meg bevezetni az egy lejes illetéket. A leglátogatottabbak Háromszéken Kovászna városa, ahová tavaly több mint 45 ezer turista érkezett, a többségük az állam által támogatott ingyenes vagy kedvezményes jegyekkel. A szociális turizmus különben torzítja a térség idegenforgalmi mutatóit. A második helyen Bálványos áll, a harmadik pedig Sepsiszentgyörgy, a tízes listán szerepel még Kézdivásárhely, Zabola, Árkos, Sepsikőröspatak, Bardóc-Olasztelek, Uzon és Kommandó, de a lista végén szereplő falvakba már csak évi 1000 és 1500 turista látogatott.

Egyébként Kovászna megye turisztikai forgalma tavaly tíz százalékkal növekedett, az egy évvel korábbi adatokhoz képest, az idelátogatók száma megközelítette a „bűvös százezres” határt. Grüman Róbert elmondta, a valóságban sokkal több turista volt, de a fekete turizmus nem szerepel a statisztikákban. A vendégek mintegy 10 százaléka jött külföldről, a többiek hazai turisták voltak.

„Mítosz volt, hogy Székelyföldre elsősorban magyarországi turisták érkeznek” – szögezte le Grüman.