
Iskolai osztályterem. Nehéz helyzeten kell túllépniük az érintetteknek. Képünk illusztráció
Fotó: Borbély Fanni
Konfliktus alakult ki az egyik baróti iskolában egy negyedikes fiú új tanítónője és édesanyja között. Az anya szerint az addig jól teljesítő gyermeket az új pedagógus megalázó jelzőkkel illette. A szülő a fiút átvitte az erdőfülei iskolába.
2025. november 10., 21:102025. november 10., 21:10
2025. november 10., 21:112025. november 10., 21:11
Levélben fordult szerkesztőségünkhöz egy baróti szülő, B. H., hogy közzétegye a baróti Gaál Mózes Általános Iskolában a fiát ért sérelmeket. Mivel azokra nem talált helyben megoldást, ő már átkérette a negyedikes gyermekét az erdőfülei iskolába, de a problémák nyilvánossá tételétől és az illetékesek általi kivizsgálásától azt reméli, más gyermekeket megkímélhet ugyanazoktól a rossz élményektől, amelyek a fiát érték.
Az ügynek az volt az előzménye – fejtette ki a levelében –, hogy a gyermeket nulladik osztálytól tanító pedagógus elment az iskolából, ezért új tanítónő vette át az osztályt, az addig „jó” (B) és „kiváló” (FB) minősítéseket szerző gyermek pedig hirtelen „buta” lett.
Az anyuka azt sérelmezte, hogy fiát a tanítónője (nevét a szülő kérésére nem írjuk ki) analfabétának, butának, CES-esnek (a sajátos nevelési igényű román megnevezésének rövidítése után) minősítette, emiatt
Továbbá azt is felháborítónak tartja az ötgyermekes anyuka, hogy fiát a szóban forgó tanítónő másodikos és harmadikos munkafüzetekből dolgoztatta, erről pedig ő véletlenül szerzett tudomást, amikor egyszer megbetegedés miatt a bepótlandó tananyagról érdeklődött a többiektől.
A felháborodott szülő írásbeli panaszt tett az iskola vezetőségénél, a baróti önkormányzatnál, de mint mondta, a tanfelügyelőségnek is jelzi panaszát. Sőt, igazáért, ha kell, ügyvéd segítségével a végsőkig elmegy, mert őt szülői jogaiban, gyermekét pedig a tanuláshoz való jogában sértették meg azzal, hogy nem a negyedikes anyagot tanították és kérték tőle számon.
Benedek-Huszár Erikának, a Gaál Mózes Általános Iskola igazgatónőjének ismerős volt az ügy, mivel személyesen is beszélt B. H.-val. Neki azt ajánlotta, hogy a nézetkülönbségeket a tanítónővel beszélje meg, de felajánlotta személyes, moderátorként való közreműködését is.
Az anyuka az igazgatónőt szóban kérte, írják át gyermekét egy párhuzamos osztályba, de írásban nem tett le erre vonatkozó kérvényt, hanem átvitte a gyermeket a fülei iskolába.
„A szóban forgó pedagógus egy harmincéves tapasztalattal, érdemfokozattal rendelkező tanítónő, akihez mindenki bizalommal viszi a gyermekét,
– húzta alá az igazgatónő. Szerinte az történhetett, hogy az új tanítónő felmérte a gyermekek tudását és a differenciált oktatás irányelvét alkalmazva adta a negyedikes kisfiúnak a másodikos-harmadikos munkafüzeteket, mert „nem lehet tető alá hozni valamit, ha nem állnak a falak”.
„A korábbi jó és kiváló minősítések pedig vélhetően egy más pedagógusi szemléletet tükrözhettek: lehet, hogy a gyermek önmaga képességeihez, tudásához képest igenis jó vagy kiváló teljesítményt nyújtott, de a standard mércéhez képest más szinten áll. Ami a gyermeket illeti, mióta a tanintézményünkbe került,
– mondta Benedek-Huszár Erika.
A tanítónő rovására írt becsmérlő megjegyzések elhangzását csak a gyermekek és maga a pedagógus tudnák megerősíteni – hangzott el –, így a következőkben összeül majd az iskola etikai bizottsága és kikérdezi az érintetteket. Ez hosszadalmas eljárás lesz, és Benedek-Huszár Erika szerint
A vélt sérelmet az érintett szülő és pedagógus párbeszéde oldhatná meg, oldhatná fel – vélekedett.
Az igazgatónő egyúttal elmondta, korábban is beszélgettek arról a pedagógusokkal, hogy vigyázzanak, milyen attitűdöt, nyelvezetet használnak, mert a szülők egyre érzékenyebbek, és sok esetben teljes hitelt adnak annak, amit a gyerek mond egy adott szituációról, kommunikációs helyzetről. Márpedig a gyermek csak a saját értelmezését tudja továbbadni, és az általa feltárt kép néha hiányos – húzta alá.
A másik oldalon viszont a tanítók nagyon leterheltek, nagy létszámú és nagyon vegyes összetételű osztályokban tanítanak, igencsak próbára vannak téve, és emberileg az is érthető, ha néha előfordul, hogy nem sikerül mindent szabatosan megfogalmazni, védte kollégáit az intézményvezető.
„A nyitott, egészséges párbeszédben hiszek ilyenfajta szembenállások esetén” – zárta Benedek-Huszár Erika, a baróti Gaál Mózes Általános Iskola igazgatója.
Sokan látták őket, sokan írtak róluk, de kézzelfogható darabjai a közelmúltig nem voltak fellelhetők a székelyföldi ún. özönfáknak, az egykori nagy erejű áradások által elhordott és azonnal eltemetett farönköknek. Nemrég azonban változott a helyzet.
Sepsiszentgyörgyön január 1. és október 26. között a helyi rendőrség összesen 2129 esetben állapított meg parkoláshoz köthető kihágást.
Az új eszköz különösen az eltűnt személyek keresésénél rövidítheti le a segítség megérkezéséig eltelő időt.
Hármas ünnepre készülnek szombaton Bereckben: felavatják a község egyik legrégebbi épületéből kialakított közösségi házat, megtartják az idősek napját és a nagykorúsítást. Mindez annak jegyében, hogy a település hatszáz éve mezővárosi rangot nyert.
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
Megkésve indult idén a Diakónia Alapítvány gyermekek délutáni oktatását és ebédeltetését biztosító programja, mert az alapítvány az év folyamán nem tudott elegendő pénzt összegyűjteni.
Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.
A 12. kiadásához érkező Székföldi Magyar Napok az elmúlt években a térség magyar közösségi életének fontos eseményévé vált. Célja kulturális programok révén erősíteni a helyi közösségek kapcsolatait és lehetőséget teremteni az együttlétre.
Átvette a Székely Nemzeti Múzeum vezetését Kinda István, miután Vargha Mihály nyugdíjba vonult. A Kovászna megyei tanács kihelyezett ülésén új tanácsos is esküt tett: Jakab Irén Jakab István Barna helyére került a testületbe.
A magyartalanítás elmúlt száz évének módszereit és a magyar közösségeket ért megaláztatásokat járja körül a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének hatodik könyve. A Tipróláncok című kötetet szerdán mutatják be Sepsiszentgyörgyön.
10 hozzászólás