A vidékfejlesztésért fogtak össze

A három megye vezetője: Borboly Csaba, Tamás Sándor, Péter Ferenc kedden írta alá az Összefogás a vidékért című dokumentumot a csíkszeredai megyeházán Sebestyén Csaba RMGE-elnökkel. Az egyezményben a felek vállalják, hogy együttműködnek az erdélyi magyar vidék érdekében, a falu kulturális értékeinek megmentésében és gazdasági megerősödésében, valamint  egy erdélyi vidékfejlesztési stratégia kidolgozásában – tájékoztatott közleményben Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata.

Sebestyén Csaba szerint az erdélyi vidék megmentése érdekében társadalmi összefogásra van szükség. Az utóbbi időszakban a falunak mostoha sors jutott, a gazdák a termékeiket egyre nehezebben értékesíthetik, a támogatásokat későn kapják meg, a pályázati lehetőségek csak egy elérhetetlen álmot jelentenek a legtöbbjük számára. Ezért egyszerre kell megvalósulnia a szakmai és a politikai érdekvédelemnek, mellérendelve az önkormányzati és lehetőség szerint a kormányzati eszközöket is. Az élelmiszer-ellátás mellett fontosnak nevezte a környezet, a táj, a víz minőségének és biztonságának megőrzését is. Ettől válik a vidék problémája az egész társadalom problémájává. „A csatlakozó intézményekkel együtt erdélyi vidékfejlesztési politikát kell kidolgozni, a családi kis- és középgazdaságokra építve, hiszen ezek azok, amelyek a kör! nyezet, táj, víz biztonságát legkevésbé veszélyeztetve termelnek. Ugyanakkor ki kell szűrni a spekulatív célú földszerzést, a termőföldet meg kell őrizni a helyi közösségek számára. Akkor telepednek haza fiataljaink, ha úgy érzik, itthon meg tudnak élni. A nemzet túlélése a vidék túlélésén múlik. Aki meg akarja menteni a nemzetet, a falu megmentésének stratégiájával kell kezdje” – jelentette ki az RMGE elnöke.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az egyezményből a székelyföldi szeletért szeretnének felelősséget vállalni, és azt szeretnék elérni, hogy a törvényhozók ne csak a román alföld gazdáinak érdekeit tartsák szem előtt. Ugyanakkor az egyezménybe bevonnák a gazdaegyesületeket, szövetkezeteket, hogy ne csak az önkormányzatok vállaljanak részt benne.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke kijelentette: élhető vidéket szeretnének, amelynek megteremtésében az önkormányzatoknak jelentős szerepük van. „’90 után a gazdatársadalom kompakt módon megmaradt, együttműködött, ezt kell megőriznünk és továbbfejlesztenünk, és megfelelő feltételeket kell teremtenünk a vidéken dolgozni-vállalkozni szándékozó fiatalok számára” – fogalmazott.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kijelentette: az elmúlt 98 évben a romániai magyarság megtanulhatta, hogy ha nem képviseli saját érdekeit, akkor mások fogják meghatározni az életét, „amiből nem kérünk”. „Székelyföld nemcsak kultúrájában, nyelvében, hanem mezőgazdaságában is egy régiót alkot. A szövetkezeti rendszer elindítása – főleg a tejfeldolgozás és -értékesítés terén – az egyik legnagyobb eredmény Székelyföldön: Keresztúron indult, Szépvízen folytatódott, majd Kézdiszéken is megvalósult, amit megyei szintre terjesztünk ki. Bebizonyosodott, hogy a jó értelemben vett szövetkezésnek gazdasági eredménye van. Egyenként nem tudtuk volna megoldani, csakis a székelyföldi települések, megyék együttműködésével. Ez nemzetpolitikai kérdés” – hangsúlyozta a háromszéki elnök.

Lázár Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja gratulált a megállapodáshoz. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház helyi irodái, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa is partner tud lenni az erdélyi gazdatársadalom fejlesztésében, és ebben előnyt jelent az, hogy a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának minden megyéből van tagja, ami hatékonyabbá teheti az együttműködést az anyaországgal – olvasható a közleményben.