Kiss Imre főtanfelügyelő örömmel nyugtázta a pedagógusok hatalmas érdeklődését
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Nem igaz, hogy a gyermek keveset tud a világról, meggondolatlan és impulzív ösztönlény, aki irányításra és szabályozásra szorul. Sokkal inkább olyan valaki, aki sokat tud a világról – hangzott el egy minapi háromszéki szakmai konferencián.
2025. január 30., 12:222025. január 30., 12:22
2025. január 30., 12:252025. január 30., 12:25
A Mathias Corvinus Collegium évente egyszer megszervezett sepsiszentgyörgyi pedagóguskonferenciáján félóra alatt telt házat regisztráltak, és bizonyára senki nem bánta meg a részvételt: az előadók izgalmas témákat hoztak.
A pedagóguskonferenciát az MCC ezúttal is a Kovászna Megyei Tanfelügyelőséggel partnerségben szervezte meg azzal a céllal, hogy megismertessék az oktatás új útjait, megerősítsék a támogató pedagógusi attitűdöt és aktuális módszertani ismereteket nyújtsanak át. Ugyanakkor a rendezvény egyfajta köszönetnyilvánítás is az oktatók elkötelezett munkájáért.
Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő a jelenlévők köszöntése után elégedettségét fejezte ki, hogy nemcsak a koncerteken vagy a meccseken, hanem egy tudásmegosztó fórumon is félóra alatt betelnek a helyek.
A konferencia első részében dr. Dósa Zoltán pszichológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozatának vezetőjét hallgathatták meg a jelenlevők, aki A csírázó csoda. A fejlődő gyermeki értelem különlegessége és az ámulat határai címet adta előadásának. Végigkövette a folyamatot, ahogyan a gyermek a világról tanul, elsősorban az utánzás módszerével, és taglalta a gyermekre vonatkozó régi és újabb hiedelmeket is.
Dósa Zoltán érdekfeszítő és gyakorlati példákkal megtűzdelt előadást és workshopot tartott
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
„Nem igaz, hogy a gyermek keveset tud a világról, meggondolatlan és impulzív ösztönlény, aki irányításra és szabályozásra szorul, sokkal inkább olyan valaki, aki sokat tud a világról, és bár hibázik, folyamatosan korrigál, kis tudósként építi fel magának a világot. A nevelés olyan, mint a főzés: nem mindegy, miből főzünk (milyen géneket hoz a gyermek), és az sem mindegy, mit csinálunk az alapanyagokkal; vagyis a környezeti hatást is számba kell venni” – példázta az előadó. Az eredmény indeterminatív, azaz a szerencsének is szerepe van benne, lineáris okság alapján nem kiszámítható, de nem is véletlenszerű, állította Dósa.
A konferencia második részében két műhelymunkán vehettek részt a pedagógusok. Dósa Zoltán a kreativitás árnyoldaláról, az iskolai csalás okozta problémákról beszélt.
az iskolai vagy osztálybeli környezet és a csalás gyakorisága közötti összefüggést is megerősítették a kutatások. Az iskolai csalás elsősorban a kompetitív légkörben zajló oktatás jellemzője, a diákok a jó jegyekért folyamodnak hozzá. Az előadó érdekfeszítő stílusban és sok esettel példázva arra világított rá, melyek a jegyek általi és a ritkábban alkalmazott, formatív minősítés előnyei és hátulütői.
Éheztek az információra sajátos nevelési igényű gyermekekkel osztályaikban egyre sűrűbben találkozó pedagógusok
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Saját bevallásuk szerint a dr. Szántó Bíborka egyetemi adjunktus és Jére Noémi gyógypedagógus, mentálhigiénés segítő szakember által közvetített tudásra is igen nagy szükségük volt a pedagógusoknak.
Éppen ezért a Másság, elfogadás és eszközök a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való együttműködéshez című workshop is maximális létszámmal zajlott. Gyakorlatias eszközöket kínált a diszlexiával, az autizmussal és az ADHD-val, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral élő gyermekek fejlődésének segítéséhez, illetve ahhoz nyújtott támogatást, hogy az inklúzió és integráció a mindennapokban megvalósíthatóbbá váljon – noha ez mindig újabb és újabb erőforrások mozgósítását követeli meg a pedagógusoktól.
Az SNI-s, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek száma az utóbbi tíz évben megkétszereződött, közel 800-at jegyeznek csak a háromszéki iskolákban. Azoknak, akik nem jutottak el erre a workshopra, a témáról februárban egy újabb, nyílt előadást szervez az MCC.
Pontosan száz éve, 1925. szeptember 18-án született Magyarhermányban Boér Imre nyugalmazott tanár, az úzvölgyi csata veterán harcosa.
Az idei év első nyolc hónapjában 107 tűzeset történt, több közülük emberi áldozatot is követelt: három személy elhunyt, egy pedig megsérült. A Kovászna megyei tűzoltóság összesítése szerint az anyagi károk értéke csaknem hétmillió lej.
Négy hónapot adott magának a Sepsi Metropoliszövezet ahhoz, hogy kidolgozza a térségben az aktív turizmus fejlesztési lehetőségeit, és konkrét javaslatokat fogalmazzon meg rövid-, közép- és hosszútávra.
Két fiatalember bántalmazott egy másik férfit Lemhény határában kedden, az illetőket csütörtökön őrizetbe vette a rendőrség.
A kormány által tervezett közigazgatási reform értelmében a kis polgármesteri hivataloknál akár 45 százalékos leépítésre is sor kerülhet. Málnás polgármestere szerint a változás válságos helyzetbe hozná a községet, és megbénítaná a fejlődést.
Tavasszal még az alapozási munkálatokat végezték, fél évvel később „kinőtt a földből” a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új kampusza. Az építkezésről és a sepsiszentgyörgyi kar jövőjéről Tonk Márton rektor beszélt a Székelyhonnak.
Derült égből villámcsapásként érte a barátosi általános iskola vezetőségét, hogy augusztusban kiderült: megszűnik a pákéi iskola. A helyzetet kialakulásában közrejátszottak a szülők, a kormány által elrendelt megszorítások és a demográfiai helyzet is.
Jóval kevesebb fürdőző látogatott el idén a sepsiszentgyörgyi strandra: 2024-hez viszonyítva mintegy tízezerrel kevesebben váltottak jegyet. Az incidensek sem segítettek a helyzeten: több esetben is ruhás fürdőzőket kellett kivezetni a területről.
Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.
Szerdától, azaz szeptember 15-től egészen október 5-ig várja a jelöléseket Sepsiszentgyörgy Önkormányzata a Best of Sepsi kezdeményezés második kiadására.
szóljon hozzá!