
Balról jobbra: Faluvégi Lehel, Kiss László, Tőkés Lehel, Lőrincz Árpád, Téglás Zoltán
Fotó: Székelyhon
Hitelek helyett a költségek csökkentését szeretné elérni bizonyos fejlesztési projektek esetében az Erdély Magyar Szövetség (EMSZ) Hargita megyei tanácselnökjelöltje – derült ki a székelyudvarhelyi sajtótájékoztatón, ahol a párt három udvarhelyszéki polgármesterjelöltje is bemutatkozott.
2024. május 15., 14:482024. május 15., 14:48
Udvarhelyszéken több mint tíz településen indít polgármesterjelöltet, illetve teljes tanácsosi listát az EMSZ a június 9-i helyhatósági választásokon – jelentette be sajtótájékoztatón Lőrincz Árpád, a párt udvarhelyszéki szervezetének elnöke. Mint mondta, az EMSZ nemcsak választási alternatívát szeretne biztosítani a közösségeknek, hanem eszközként használják politikai alakulatukat, hogy lehetőséget biztosítsanak a tenni akaró embereknek.
Bögöz községben indul polgármesterjelöltként a nagyváradi származású Téglás Zoltán, aki egy nagyobb közszállításért felelős vállalat igazgatója, ugyanakkor a bögözi önkéntes tűzoltó egyesületnek, az egyházi kórusnak, valamint a helyi tanácsnak is tagja. Egyebek mellett
Munkáját ugyanakkor csapatban képzeli el.
Kiss László Siménfalva községben pályázik polgármesteri mandátumra: ő Székelyszentmiklóson született, Rugonfalván él, és Siménfalván van a vállalkozása. Mindemellett jelenleg a helyi képviselői teendőket, illetve a rugonfalvi unitárius egyház gondnoki feladatait is ellátja. Őt
Ő elsősorban a kultúra, a turizmus és az oktatás területén szeretne nagyobb erőfeszítéseket tenni, hiszen ezek fejlesztése a gazdaság fellendülését eredményezi majd.
Szentábrahám községben a magyarandrásfalvi Faluvégi Lehel szeretne polgármester lenni az EMSZ színeiben. Középiskolai végzettségét követően
Ő és csapata a fiatalok és az idősek felkarolására, az égészségügyi ellátási problémák megoldására, illetve az önkormányzati munka átláthatóságára fektetné a hangsúlyt.
Tőkés Lehel, az EMSZ színeiben indul Hargita megyei tanácselnökjelöltként. Szomorúan tapasztalja, hogy a 21. században még nincsenek biztosítva olyan alapfeltételek a községekben, mint az ivó- és szennyvízhálózati rendszer, földgázhálózat, gyógyszertárak, orvosi rendelők, stabil áramszolgáltatás. Ezek megvalósítása érdekében van szükség az EMSZ-re, szögezte le.
Politikai szerepvállalásának legfőbb célja elérni, hogy gyerekeink itthon maradhassanak, ne kelljen külföldre menjenek az itthoni alapfeltételek hiánya miatt.
Rámutatott, a sikeres pályázatok révén számos fejlesztést elindíthattak az önkormányzatok, ám a projektek megvalósításának lassúsága miatt jelentősen megnőtt az önrészek költsége, ami hitelfelvételhez vezetett. Emlékeztetett, a megyei tanács már felvett 50 millió lej hitelt, ugyanakkor még legalább ennyi kölcsön felvételére készül. Utóbbit Tőkés elfogadhatatlannak tartja, hiszen
A Székelyhon kérdésére kifejtette, le kell állni azon projektekkel, amelyekre nincs anyagi fedezet. A többi beruházás esetében pedig a költségcsökkentésre kell törekedni.
Példaként az úzvölgyi út építését emelte ki, ahol szerinte nem autópálya-minőségű, hanem egy használható útra van szükség. Közölte, bizonyos megkezdett beruházások miatt a hitelfelvétel elkerülhetetlen a megyei tanács esetében, de nem mindegy, hogy az mekkora összegű lesz.
Fontosnak tartja azt is, hogy olyan projektek valósuljanak meg, amelyekkel az önfenntartás felé tudnak haladni: kiadható rendezvénytermek, öregotthonok, közösségi konyhák stb. Mindemellett saját vállalatokat kell alapítsanak az önkormányzatok, a megyei tanács útépítő cégének mintájára. A felsoroltakból származó jövedelmek jól kiegészítenék a települések költségvetését.
A költségek csökkentése érdekében ugyanakkor szerinte a megyei tanács munkaközösségének létszámából is le kell faragni.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!