
Zenglitzky Zoltán fényképeivel elevenítették fel a ’89-es történéseket Székelyudvarhelyen 2024-ben. Archív
Fotó: Csató Andrea
Nicușor Dan államelnök vasárnap koszorút helyezett el az 1989-es forradalom hőseinek fővárosi emlékművénél. Ilie Bolojan kormányfő pedig üzenetet tett közzé.
2025. december 21., 14:512025. december 21., 14:51
2025. december 21., 14:522025. december 21., 14:52
Harminchat évvel ezelőtt Románia fellázadt egy olyan rezsim ellen, amely hatalmát terrorral, hazugságokkal és embertelenséggel építette fel, és a forradalom napjaiban a diktatúra erőszakos kegyetlenséggel próbálta eltiporni azt az álmot, amelyért több ezer romániai életével fizetett: egy szabad és demokratikus országét – írta Nicușor Dan a Facebookra az Egyetem téri koszorúzás után..
„Fontos elmondani az igazat. A négy és fél évtizedes kommunizmus éhínséget, gazdasági, társadalmi és szellemi elszigeteltséget, a szabadságjogok szisztematikus eltiprását, visszaéléseket és bűncselekményeket jelentett, amelyek még a legkiszolgáltatottabbakat is érintették.
A kommunizmus elnyomta az értelmiségi eliteket, elhallgattatta az ellenzéki hangokat, betiltotta a vallás szabad gyakorlását, és drasztikusan korlátozta a szólásszabadságot, a gyülekezési és egyesülési jogot” – idéz az Agerpres hírügynökség az államfő üzenetéből.
Nicușor Dan hozzátette: mégis voltak olyanok, akik nem adták fel. És a mai Románia erkölcsi alapjának részét képezik azok, akik az üldöztetést, bebörtönzést, megaláztatást is elviselték, vagy akár a halált is vállalták, de emberségüket nem tagadták meg, lelküket nem adták el.
„Ismét nehéz időket élünk, melyeket bizonytalanság és feszültség jellemez. Ezért a forradalom tanulsága és a temesvári kiáltványban lefektetett eszmék továbbra is aktuálisak” – zárta üzenetét Nicușor Dan.
„1989. december 21-én a Temesváron kezdődött felkelés elérte Bukarestet, és végül a kommunista rezsim bukásához vezetett. Az ő áldozatuknak köszönhetően Románia ma szabad ország, ahol a polgárok szavazhatnak, szabadon véleményt nyilváníthatnak és dönthetnek saját jövőjükről.
– fogalmazott üzenetében a Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az 1989-es forradalom után Románia a demokrácia útjára lépett, azonban nem történt minden a helyes módon, és nem oldódott meg minden probléma.
„Ha sikerül megerősítenünk az emberek bizalmát az államban, rendbe hoznunk a közpénzügyeket és kiegyensúlyozottan támogatnunk a gazdasági fejlődést, akkor elmondhatjuk majd, hogy a szabadságért életüket adók áldozata nem volt hiábavaló” – üzente Bolojan, hangsúlyozva, hogy nem szabad engednünk magunkat veszélyes nosztalgiába sodródni, és nem szabad relativizálni a kommunizmus bűneit.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
2 hozzászólás