
Zenglitzky Zoltán fényképeivel elevenítették fel a ’89-es történéseket Székelyudvarhelyen 2024-ben. Archív
Fotó: Csató Andrea
Nicușor Dan államelnök vasárnap koszorút helyezett el az 1989-es forradalom hőseinek fővárosi emlékművénél. Ilie Bolojan kormányfő pedig üzenetet tett közzé.
2025. december 21., 14:512025. december 21., 14:51
2025. december 21., 14:522025. december 21., 14:52
Harminchat évvel ezelőtt Románia fellázadt egy olyan rezsim ellen, amely hatalmát terrorral, hazugságokkal és embertelenséggel építette fel, és a forradalom napjaiban a diktatúra erőszakos kegyetlenséggel próbálta eltiporni azt az álmot, amelyért több ezer romániai életével fizetett: egy szabad és demokratikus országét – írta Nicușor Dan a Facebookra az Egyetem téri koszorúzás után..
„Fontos elmondani az igazat. A négy és fél évtizedes kommunizmus éhínséget, gazdasági, társadalmi és szellemi elszigeteltséget, a szabadságjogok szisztematikus eltiprását, visszaéléseket és bűncselekményeket jelentett, amelyek még a legkiszolgáltatottabbakat is érintették.
A kommunizmus elnyomta az értelmiségi eliteket, elhallgattatta az ellenzéki hangokat, betiltotta a vallás szabad gyakorlását, és drasztikusan korlátozta a szólásszabadságot, a gyülekezési és egyesülési jogot” – idéz az Agerpres hírügynökség az államfő üzenetéből.
Nicușor Dan hozzátette: mégis voltak olyanok, akik nem adták fel. És a mai Románia erkölcsi alapjának részét képezik azok, akik az üldöztetést, bebörtönzést, megaláztatást is elviselték, vagy akár a halált is vállalták, de emberségüket nem tagadták meg, lelküket nem adták el.
„Ismét nehéz időket élünk, melyeket bizonytalanság és feszültség jellemez. Ezért a forradalom tanulsága és a temesvári kiáltványban lefektetett eszmék továbbra is aktuálisak” – zárta üzenetét Nicușor Dan.
„1989. december 21-én a Temesváron kezdődött felkelés elérte Bukarestet, és végül a kommunista rezsim bukásához vezetett. Az ő áldozatuknak köszönhetően Románia ma szabad ország, ahol a polgárok szavazhatnak, szabadon véleményt nyilváníthatnak és dönthetnek saját jövőjükről.
– fogalmazott üzenetében a Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az 1989-es forradalom után Románia a demokrácia útjára lépett, azonban nem történt minden a helyes módon, és nem oldódott meg minden probléma.
„Ha sikerül megerősítenünk az emberek bizalmát az államban, rendbe hoznunk a közpénzügyeket és kiegyensúlyozottan támogatnunk a gazdasági fejlődést, akkor elmondhatjuk majd, hogy a szabadságért életüket adók áldozata nem volt hiábavaló” – üzente Bolojan, hangsúlyozva, hogy nem szabad engednünk magunkat veszélyes nosztalgiába sodródni, és nem szabad relativizálni a kommunizmus bűneit.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
2 hozzászólás