
Illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Kilenc megye 21 gyapjúbegyűjtő központja szerepel azon az előzetes listán, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján tettek közzé. Az engedéllyel rendelkező, számlaképes felvásárlók listáján egyetlen Hargita megyei létesítményt sem találni.
2018. március 18., 09:332018. március 18., 09:33
Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta, habár a tavaly nyáron a gyapjúértékesítési De minimis-támogatás megjelenése után felvették a kapcsolatot a korábbi gyapjúfelvásárlókkal, és gazdákat is próbáltak arra bátorítani, hogy egy megyei begyűjtő központot létesítsenek, sajnos senki nem vállalkozott arra.
Az intézményvezető fontosnak tartotta kiemelni, hogy a gazdák mindenképp figyeljenek arra, hogy kinek adják a levágott gyapjút, kerüljék el a nem hivatalos képviselőket, úgynevezett „kupeceket”, illetve a De minimis-programba bekapcsolódó gazdák ne mulasszák el a számlát helyettesítő kereskedelmi könyvbe (románul: carnet de comercializare) is feltüntetni az adásvételt.
Háttér
A gyapjúértékesítést serkentő támogatást minden olyan juhtartó gazda kérelmezhette, legyen az jogi vagy természetes személy, aki az állat-egészségügyi rendszerben is szereplő állatai gyapját 2017. július 17. és 2018. július 1. között értékesítette, értékesíti, és ezt tudja igazolni számlával vagy termelési könyvvel. A kérelmeket tavaly augusztus végéig adhatták le az érdeklődő gazdák, Hargita megyében 641 juhtartó gazda élt ezzel a lehetőséggel. S habár sokan kevésnek tartották a kilogrammonkénti egylejes támogatást, a kezdeményezés hozadékaként felfelé mozdult a gyapjú ára, jelenleg ugyanis a berke gyapjúért 3–3,5 lejes árat kínálnak, míg a szálas gyapjúért 1–1,5 lejt kaphatnak kilónként a gazdák a felvásárlóktól – mutatott rá Török Jenő.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!