
Látvány a Madarasi Hargita csúcsán. Az egyik tábor megtartaná, a másik letakarítaná a hegytetőt. Archív
Fotó: Tamás Attila
Ötletbörzét szerveznek a Madarasi Hargita csúcsán lévő kopjafák problémájának megoldása érdekében. A kopjafakertről megoszlanak a vélemények, az egyik tábor szerint ezekkel állítanak emléket a székelyek szent hegyén, de vannak olyanok is, akik szerint az egészet el kellene távolítani onnan. Valahol a két véglet között rejtőzik a megoldás, aminek megtalálása érdekli az érintetteket, ennek érdekében pedig hajlandók párbeszédet indítani. Egy hónapon belül eldőlhet a tetőn található kopjafák sorsa.
2017. augusztus 24., 12:062017. augusztus 24., 12:06
2017. augusztus 24., 12:072017. augusztus 24., 12:07
András Róbert, a Zetelaka–Libán Magán Erdőgondnokság vezetője lapunknak elmondta, komoly ellenállásba ütközött, amikor idén tavasszal el akarta távolítani a kopjafákat a Hargita tetejéről, hogy azokat más helyen állítsa fel. „A Madarasi Hargita és Ördög-tó természetvédelmi területen fekvő tető a Natura 2000 területhálózat részét képezi, amelynek kezelési tervét tavaly októberben fogadták el, és erdészetünket nevezték ki gyámjának, felügyelő szervének” – fogalmazott András Róbert. A költöztetés megakadályozása óta még mindig ütköznek a kopjafák sorsáról szóló vélemények, így a vezető szerint
A gondnokság és a támogató civil szervezetek szeretnék eltávolítani a giccsrengeteget, míg a nyaralótulajdonosok és a turisták kiállnak a kopjafák megtartása mellett – magyarázta András Róbert.
„Pedig ez nem jelent többletbevételt a vendéglátósoknak, a turisták a természet szépségéért látogatják a csúcsot, a kopjafák nélkül is eljönnek” – fogalmazott. Az, hogy az általuk kezelt területen még mindig ott vannak a kopjafák, azt jelenti, hogy az erdőgondnokság nyitott egy mindenki által támogatott megoldás elfogadására.
Szinte naponta bővül a hargitai „indiántemető”. Archív
Fotó: Tamás Attila
Ambrus László ökológus, a székelyudvarhelyi OTUS Egyesület munkatársa egy kerekasztal-beszélgetést szervez szeptemberben, amelyre meghívnának minden érintettet és érdekeltet.
– nyilatkozta Ambrus. Neki sem tetszenek a csúcson leszúrt kopjafák, ám szerinte az egyoldalú megoldások mindig kényszerhelyzeteket teremtenek, így hajlandók lennének közös nevezőre jutni az ellenzőkkel.
Kovács-Kendi Lehel, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) székelyudvarhelyi fiókjának vezetője elmondta, hogy az udvarhelyi ekések sem látják szívesen a sok kopjafát a Hargita csúcsán, de az egyesület többi fiókjában vannak, akik ellenezték az elköltöztetésüket. Fenntartható megoldás elérésének érdekében a székelyudvarhelyi EKE sem zárkózik el a megbeszélésen való részvételtől.
Archív
Fotó: Tamás Attila
Magyari Lajos, az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport vezetője is elmondta, az UTCA eddig is támogatta a Zetelaka–Libán Magán Erdőgondnokságot, és a csoport képviselői is szívesen részt vesznek az ötletbörzén.
Ambrus szerint csupán a turisták nem lesznek jelen a megbeszélésen, úgyhogy az eddig megfogalmazott véleményüket fogják szem előtt tartani. Pethő Attila panziótulajdonos azt nyilatkozta, hogy mindenképpen részt akar venni a megbeszélésen, helyszínül pedig felajánlotta panzióját. „Ha mindkét tábor jóindulattal kezd párbeszédet, biztos megleljük a megoldást” – fogalmazott.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!