
További perek kezdődnek az úzvölgyi területek miatt
Fotó: Pinti Attila
A bírósághoz kénytelen fordulni két csíki közbirtokosság, hogy érvénytelenítsék azokat a dormánfalviak által végzett telekkönyvezéseket, amelyeket az úzvölgyi katonatemető környékén fekvő területeiket érintik. Dormánfalva polgármestere hallgat a területfoglalás okairól, kérdéseinkre nem válaszolt.
2021. február 17., 12:102021. február 17., 12:10
Múlt év decemberében vált nyilvánossá, hogy a dormánfalvi önkormányzat további területszerzésekben érdekelt az úzvölgyi katonatemető környékén. Így saját tulajdonába vette és telekkönyveztette a csíkszentmártoni Aklos közbirtokosság és a csíkcsekefalvi közbirtokosság három, összesen közel 16 hektáros területét. Ez annak ellenére történt, hogy az említett földrészleteket a közbirtokosságok már 2004-ben saját nevükre telekkönyveztették Csíkszeredában, miután visszaszolgáltatták nekik. Ezek az út északi oldalán helyezkednek el, ahol a temető és a volt honvédkaszárnyák is találhatók.
Az ügy további furcsasága, hogy
A három, közel 16 hektárnyi terület legnagyobb része, 11 hektár a csíkcsekefalvi közbirtokosság tulajdona. Ennek elnöke, Mátyás László, és a csíkszentmártoni Aklos közbirtokosságot vezető Gondos Imre is átiratot küldött tavaly decemberben az illetékes mojnesti telekkönyvi hivatalhoz, kérve a dormánfalviak által kezdeményezett telekkönyvezések felülvizsgálatát.
Mint Mátyás László megkeresésünkre elmondta, a mojnesti telekkönyvi hivatal arról tájékoztatta őket, hogy az érintett területek telekkönyveztetések felülvizsgálata nem indokolt, ugyanakkor jelezték azt is, hogy egy negyedik, szintén csekefalvi terület esetében elutasították a dormánfalviak kérését – ez már egyébként tavaly kiderült. Hasonló választ kaptak a csíkszentmártoniak is, ezért a két közbirtokosság már benyújtotta a bírósági keresetet a dormánfalvi területfoglalás és telekkönyvezés érvénytelenítése érdekében – tudtuk meg Mátyás Lászlótól.
Fotó: Pinti Attila
Hallgat a területfoglalás okairól Dormánfalva polgármestere, Constantin Toma is, akit tavaly több alkalommal is próbáltunk megszólaltatni, de a polgármesteri hivatal titkárnője ugyanazt a választ adta telefonhívásainkra:
Tavaly decemberben írásban kértük a városvezetőt, magyarázza meg, annak ellenére, hogy tudtak a közbirtokosságok telekkönyveiről, miért vették tulajdonukba a területeket, illetve van-e szándékuk lemondani ezekről. Kérdéseinkre azóta sem érkezett válasz.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
7 hozzászólás