
Fotó: Pinti Attila
Közel ezer részvevőre számítanak a szentegyházi Őszi Hadjárat szervezői, akik az 1848–49-es szabadságharc katonatoborzóját megidézve vonulnak át több településen, valamint egy korabeli csatajelenetet is bemutatnak hétvégén. Mindemellett az aradi vértanúkól is megemlékeznek.
2023. október 06., 12:292023. október 06., 12:29
Tizennyolcadik alkalommal szervezi meg a péntektől vasárnapig tartó Őszi Hadjáratot a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület és partnere a helyi önkormányzat.
Kossuth Lajos az 1848-ban nevezte ki Bem Józsefet az erdélyi haderők főparancsnokává, aki előbb Szatmár környékén, majd Székelyföldön verbuvált honvédeket – fejtette ki lapunknak Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület kapitánya. Mint mondta,
A Hoppál Péter magyar kultúráért felelős államtitkár fővédnökségével magvalósuló esemény során településről településre járva verbuválnak katonákat, a csatlakozók kötelezően korabeli viseletbe vagy székely ruhába kell öltözzenek. A verbuválás során egy csatajelenetet is bemutatnak Kápolnásfalú határában a Katonák Dombjánál.
Pénteken délután öt órakor ünnepi szentmisével, illetve az aradi vértanúkra való megemlékezéssel kezdődik el a program a város nagyfalusi részén lévő katolikus templomban.
Ennek részeként ugyanakkor átadják a Székely koszorú kitüntetést is, majd éjfélkor takarodót fújnak.
Szombaton reggel nyolckor Szentegyházán elhangzik a toborzóbeszéd, majd elkezdődik a verbuválás. Innen Szentkeresztbányára, Rákospatakra, Határpatakra, illetve a Tanorok helyére vonulnak, továbbá csatajelenetet mutatnak be a Kápolnásfalu határában a Katonák dombja irányába. Útjukat Kápolnásfalu, Felszeg, Csárfány, Mátémezeje, Homoródloka (itt ebédelnek), a Kápolnási borvíz, Hűvölgy, Pajtáskert, Felszeg, illetve a Templom tér felé folytatják. Este egy közös vacsora részeként értékelik ki a toborzóhadjáratot.
Mihály József rámutatott, hogy 800-1000 személy részvételére számítanak:
A huszárok Magyarországról, Csíkszékről, Udvarhelyszékről, Marosszékről és Háromszékről érkeznek.
Vasárnap reggel kilenc órakor kezdődik a szentmise Szentegyháza nagyfalusi részén, délelőtt tizenegy órakor lesz gyülekező a Papkútjánál. 13 órakor közös bográcsozás lesz, amikorra különböző kulturális műsorokat is szerveztek. Délután négy órától az esemény kiértékelőjére és „hosszan tartó énekórára” várják az érdeklődőket.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!