
Fotó: Pinti Attila
Közel ezer részvevőre számítanak a szentegyházi Őszi Hadjárat szervezői, akik az 1848–49-es szabadságharc katonatoborzóját megidézve vonulnak át több településen, valamint egy korabeli csatajelenetet is bemutatnak hétvégén. Mindemellett az aradi vértanúkól is megemlékeznek.
2023. október 06., 12:292023. október 06., 12:29
Tizennyolcadik alkalommal szervezi meg a péntektől vasárnapig tartó Őszi Hadjáratot a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület és partnere a helyi önkormányzat.
Kossuth Lajos az 1848-ban nevezte ki Bem Józsefet az erdélyi haderők főparancsnokává, aki előbb Szatmár környékén, majd Székelyföldön verbuvált honvédeket – fejtette ki lapunknak Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület kapitánya. Mint mondta,
A Hoppál Péter magyar kultúráért felelős államtitkár fővédnökségével magvalósuló esemény során településről településre járva verbuválnak katonákat, a csatlakozók kötelezően korabeli viseletbe vagy székely ruhába kell öltözzenek. A verbuválás során egy csatajelenetet is bemutatnak Kápolnásfalú határában a Katonák Dombjánál.
Pénteken délután öt órakor ünnepi szentmisével, illetve az aradi vértanúkra való megemlékezéssel kezdődik el a program a város nagyfalusi részén lévő katolikus templomban.
Ennek részeként ugyanakkor átadják a Székely koszorú kitüntetést is, majd éjfélkor takarodót fújnak.
Szombaton reggel nyolckor Szentegyházán elhangzik a toborzóbeszéd, majd elkezdődik a verbuválás. Innen Szentkeresztbányára, Rákospatakra, Határpatakra, illetve a Tanorok helyére vonulnak, továbbá csatajelenetet mutatnak be a Kápolnásfalu határában a Katonák dombja irányába. Útjukat Kápolnásfalu, Felszeg, Csárfány, Mátémezeje, Homoródloka (itt ebédelnek), a Kápolnási borvíz, Hűvölgy, Pajtáskert, Felszeg, illetve a Templom tér felé folytatják. Este egy közös vacsora részeként értékelik ki a toborzóhadjáratot.
Mihály József rámutatott, hogy 800-1000 személy részvételére számítanak:
A huszárok Magyarországról, Csíkszékről, Udvarhelyszékről, Marosszékről és Háromszékről érkeznek.
Vasárnap reggel kilenc órakor kezdődik a szentmise Szentegyháza nagyfalusi részén, délelőtt tizenegy órakor lesz gyülekező a Papkútjánál. 13 órakor közös bográcsozás lesz, amikorra különböző kulturális műsorokat is szerveztek. Délután négy órától az esemény kiértékelőjére és „hosszan tartó énekórára” várják az érdeklődőket.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!