Fotó: Boda L. Gergely
Megkaparintaná a Bernády György által épített egykori városháza épületét Marosvásárhely jelenlegi polgármestere, csakhogy sem a törvény, sem a politikai esélyek nem állnak mellette. Arról nem is beszélve, hogy kormánybiztosként (1996 és 2000 között) a legvehemensebben éppen ő ellenezte az ingatlancserét a megyei tanáccsal, illetve a Prefektúrával.
2011. február 14., 16:552011. február 14., 16:55
2011. február 14., 19:052011. február 14., 19:05
„Régi” vágya Marosvásárhely polgármesterének, Dorin Floreának, hogy a városháza abban az épületben székeljen, amelybe azt 1907-ben Bernády György elképzelte. Vagyis éppen azóta reméli, hogy sikerül elcserélnie vagy megkaparintania a patinás ingatlant, amióta első ízben 2000-ben, Fodor Imrével szemben, megnyerte a helyhatósági választásokat, azelőtt ugyanis 4 éven át hallani sem akart arról, hogy a megyei önkormányzat, valamint az akkoriban általa irányított Prefektúra kiköltözzön.
Utcára tennék a megyei tanácsot?
Az ügyet sürgősségi napirendi pontként tárgyalta a Maros Megyei Tanács február 10-ei ülésén, miután a helyi tanács február 8-ai ülésén – egyhangúlag elfogadott! – határozatot hozott, miszerint a Belügyminisztériumtól kérik, hogy az épület kerüljön Marosvásárhely köztulajdonába. „Az épület állami tulajdon, 2004-ben törvényben döntött a kormány arról, hogy a megyei tanács, valamint a szenátorok és képviselők is használhatják ugyan, de a Prefektúra ügykezeli. Dorin Florea álláspontja aszerint változik, hogy éppen milyen tisztséget tölt be” – mondta Lokodi Edit Emőke tanácselnök. A városháza átiratában egy szó sem esik arról, hogy a megyei tanács és a Prefektúra továbbra is ott működhet, vagy hogy az épületcsere során a két intézmény az Emil Dandea által építtetett ingatlanba, a polgármesteri hivatal jelenlegi székházába költözne. „Tegnap (február 9-én – szerk.megj.) 16 órakor érkezett a Belügyminisztérium levele, amelyben kérték, hogy február 15-ig fogalmazzuk meg az álláspontunkat. Törvénymódosítási kérelmet javasolok, hogy a parlament utalja az épületet a megyei tanács tulajdonába, aztán mi itt a plénumban döntsünk arról, hogy elcseréljük-e vagy sem. Mi arra esküdtünk fel, hogy a megye javait védjük és érdekeit szolgáljuk” – fogalmazott a tanácselnök.
Az utcákat is magyarul
Marius Paşcan prefektus az őt tisztségbe juttató PD-L-s polgármester javaslata mellett foglalt állást. „A visszaszolgáltatás elve alapján az épület Marosvásárhelyt illeti meg. A költözés nem lenne gond, nem az számít, hol működik az intézmény, ráadásul a polgármesteri hivatal épületének felülete 30%-kal nagyobb” – ismertette a kormánybiztos. Csatlakozott hozzá a PD-L-s Vasile Filimon (a Városi Piacigazgatóság vezetője) is, az ülésen a helyi tanács álláspontját tolmácsoló Kolozsvári Zoltán pedig az együttműködést javasolta. Balogh József az RMDSZ-frakció támogatásáról biztosította Lokodi Editet, és javasolta: ha Bernádyig akarják „visszaforgatni” az idő kerekét, akkor Marosvásárhely utcái is vegyék fel az 1907-ben használatos elnevezéseket. Mora Ákos (PNL) hamis témának nevezte az ügyet, ami „pluszban van a piacon”. A PSD-s Vasile Boloş a kormány helyi képviselőjére „gondolt”, hogy patinás, reprezentatív épületben székeljen. Mihail Poruţiu (PD-L) szerint ennél sokkal égetőbb gondok is vannak.
Nincs miről beszélni
Végül az önkormányzat jogásza, Silvia Moldovan tisztázta: „Az 1998. évi 213-as számú, a tulajdonjogra vonatkozó törvény leszögezi: azok az ingatlanok lehetnek a megyéé, amelyekben megyei érdekeltségű intézmények működnek, és országosak nem. Helyi közvagyon az lehet, amelyben sem országos, sem megyei érdekeltségű hatóság nem székel. Felesleges erről beszélni, vitázni, a törvény egyértelmű” – ismertette. A testület 25 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodással jóváhagyta, hogy a megyei önkormányzat kérje a tornyos városháza tulajdonjogát.
Florea három lehetősége
A Közigazgatási Palota épületét Bernády György polgármestersége idején építették 1905–1907 között. Marosvásárhely jelenlegi elöljárója többször is hangoztatta, hogy szeretné visszakapni a Cifra Palotának is nevezett ingatlant. Szerinte három lehetőség van arra, hogy a polgármesteri hivatal visszaköltözzön. „Az egyik, hogy bírósági úton igényeljük vissza, de ez a procedúra túlságosan hosszú lenne. Másik, hogy javaslom a visszaszolgáltatási törvény módosítását úgy, hogy a polgármesteri hivatalok is lehessenek kedvezményezettek, visszakaphassák egykori tulajdonaikat. A harmadik, hogy indulok a megyei tanács elnöki tisztségéért, és ha megnyerem, akkor visszaadom az épületet a városnak – függetlenül attól, hogy ki lesz majd a polgármester” – vázolta a lehetőségeket.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
szóljon hozzá!