
Mivel sok pénzt nyert a megyei önkormányzat, ezért jelentős önrészt is kell biztosítani ezekhez. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Rekordösszegekre pályázott eredményesen Hargita Megye Tanácsa, ezzel együtt azonban rendkívül magasra rúgtak az önrészek is. Ezért a megyei tanács vezetői kénytelenek zsonglőrködni a rendelkezésükre álló pénzzel, hogy mindenhova jusson – derült ki azon a sajtótájékoztatón, melyet Bíró Barna Botond, a Hargita Megyei Tanács alelnöke tartott kedden Székelyudvarhelyen.
2024. január 23., 19:112024. január 23., 19:11
2024. január 23., 19:122024. január 23., 19:12
Nagyon sok pénzt nyert külső forrásokból – európai uniós és országos pályázatok révén – Hargita Megye Tanácsa, ennek azonban van egy olyan hátulütője is, hogy
– említette az alelnök. Mint ismertette,
Kifejtette azt is, hogy a megyei tanács költségvetése teljes mértékben az országos költségvetési törvényhez kötött, amely nem veszi figyelembe, hogy ha több a megnyert pályázat, azoknak az önköltségi részét is a megyei tanács költségvetéséhez kellene tenni.
– magyarázta az alelnök. Az idei évben emiatt a megyei tanácshoz tartozó alintézmények és fejlesztési társulások 25 százalékkal kevesebb pénzzel indulnak, mint tavaly. Ha azonban év közben a beruházások előrehaladtával úgy látják, hogy az alintézmények költségvetését is módjukban áll növelni, megteszik – emelte ki Bíró Barna Botond.
Mint a sajtóeseményen kiderült, a pályázatok terén is történtek változások idén. Ennek megfelelően
A tömegsportoknál az egy pályázaton belül megpályázható maximális összeget 5 ezer lejről 7 ezer lejre növelték, a versenysportok esetében pedig 20 ezer lejről 30 ezer lejre emelték.
A turisztikai pályázatok közül kikerültek az egészségturizmust célzó tevékenységek, és helyettük bekerült az extrém turizmus és a köré épülő tevékenységek támogatása.
A tavalyi duplázást követően a kulturális tevékenységeket támogató program kerete 800 ezer lej maradt idén is.
A megyei tanács a családoknak szóló programokat 70 ezer lejig támogatja.
Újításnak számít idén az is, hogy
Ebben az esetben egy beadott pályázat maximális támogatható értéke 10 ezer lej lesz – fejtette ki az alelnök, hozzátéve, hogy jelenleg közvitán van ez a kiírás, bárki véleményét, észrevételét várják, és ha megfelelő, beépítik a pályázati kiírásba.
Pályázni online ajánlott továbbra is, ugyanakkor – a törvény előírásának megfelelően – papíralapon is elfogadják a pályázatokat, ebben az esetben viszont kizárólag postai úton lehet eljuttatni ezeket a szabály szerint.
A határidők csúsztatottak lesznek, február 20 után kezdődnek, de a pontos dátum még nem tisztázott.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!