
Kiszemelt területüket védő kóbor kutyák Csíkszereda határában. Veszélyt jelenthetnek
Fotó: Pinti Attila
Gyárudvarokról szabadon ki-be járkáló, területüket védő, de hivatalosan gazdátlan kutyák veszélyeztetik a kerékpárosokat és járókelőket Csíkszeredában. Amennyiben nincs tulajdonos, akkor az sincs, akit felelősségre lehetne vonni, ha megtámadnának egy járókelőt.
2017. április 20., 12:522017. április 20., 12:52
Nemrég az egyik közösségi oldalon osztotta meg egy csíkszeredai kerékpáros, hogy Csíksomlyó és Csíkpálfalva között egy nyitott udvarról biciklisekre támadtak kutyák. Hasonlóban volt része egy másik olvasónknak is Csaracsó és Csiba között, más pedig a Hajnal és Akác utcákban lévő ipari övezetben számolt be ugyanilyen esetekről. Nem idegen egy csíkszeredai számára a Szentlélek utcában, az úgynevezett Dollárpiac szomszédságában heverésző négylábúak látványa sem. Mivel a gyárudvarokon tartott, etetett, de szabadon ki-be járkáló ebeknek nincs gazdájuk, kutyatámadás, harapás esetén nem vonható senki felelősségre.
Csomós József Attilától, a csíkszeredai Ügyes-Eb kutyakiképző oktatójától érdeklődtünk a kutyák viselkedéséről, és arról, hogy a négylábúak mikor válnak területvédőkké. Mint magyarázta, ha elkezdenek etetni egy kutyát, akkor az automatikusan védeni kezdi az ételt, az ételt adó személyt és a helyet is, úgymond előjön a területvédő ösztöne. Ha többen vannak, akkor falkában védik a helyet. Általában a városon belüli ebek több embert láttak, szocializálódtak, ha ugatnak, többnyire nem azért teszik, mert roncsolni akarnak, hanem hogy elkergessék, elijesszék a területükre „betolakodókat”, a városon kívüli kutyák azonban veszélyesebbek lehetnek. A kutyákkal foglalkozó szakember azt ajánlja,
ha pedig nagyon közel jönne, akkor felvehetjük vele a szemkontaktust, úgy csinálhatunk, mintha lehajolnánk a földre kőért, esetleg elkergethetjük.
Fotó: Pinti Attila
„A kerékpárosok esetében másabb a helyzet, mert a bicikli jobban aktiválja a kutya zsákmányszerző ösztönét, olyan, mintha menekülnénk előle. Ilyenkor ajánlom, hogy inkább szálljanak le a bicikliről, tegyék maguk és a kutya közé, és taszítva haladjanak tovább” – javasolta Csomós, aki hozzátette, fontos beszélni erről a témáról, hogy tudatosítsuk az emberekben a felelős kutyatartást. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Csonta László, a környezettudatos közlekedést is népszerűsítő Zöld Székelyföld Egyesület elnöke a téma kapcsán elmondta, nem is annyira városban, mint inkább a környékén lehet ez probléma, főleg ha nagyobb csapatokba verődnek a kutyák, mert biciklisekre, de akár gyalogosokra, szaladókra is támadhatnak.
– vélte az egyesület elnöke. Személyes tapasztalata szerint a pásztorkutyáktól kell a legjobban tartani; mint mesélte, volt olyan túrájuk, hogy meg kellett változtassák annak útvonalát a juhászkutyák miatt.
Fotó: Pinti Attila
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta, az a gond a „céges kutyákkal”, hogy nincs gazdájuk, személyi felelősséget nem vállal senki, az állategészségügy pedig nem mehet be ellenőrizni egy vállalat udvarára, főleg, ha az nem állategészségügyhöz kapcsolható tevékenységet végez. Mint magyarázta, intézményük állatmenhelyeket ellenőrizhet, illetve az önkormányzatokat, hogy van-e szerződésük kutyák begyűjtésére. Ugyanakkor hozzátette, amennyiben a szóban forgó gyárudvari kutyák gyalogosokat, vagy bicikliseket támadnak ki, akkor valószínű nem az udvaron, hanem a közterületen teszik, és ebben az esetben a gazdátlan ebek befogása a közterületekről az önkormányzat feladata.
Kutyaharapások
Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere megkeresésünkre elmondta, sok kutyaharapásos esetük volt idén, közel ötven, és csak áprilisban már nyolc esetet kellett kezelniük. Az igazgató hozzátette, emellett akadnak, akik nem jelentkeznek, mert „csak odakapott, nem szedte szét a húsukat”, pedig így is potenciálisan fennáll a veszélye a veszettség kialakulásának. Kutyaharapás esetén tetanusz elleni védőoltást adnak, és a sérüléstől függően, illetve attól, hogy bizonyíthatóan oltott volt-e a kutya döntenek a további kezelésről.
Fotó: Pinti Attila
A csíkszeredai önkormányzat a hulladékgazdálkodásért felelős Eco-Csík Kft.-t bízta meg korábban a kóbor kutyák befogásával és a csíktaplocai menhelyre szállításával. Pál Tamás a vállalat igazgatója elmondta, több bejelentést is kaptak hasonló helyzetekről, de mint fogalmazott
„Ilyenkor tehetetlenek vagyunk, mert nem mehetünk be másnak az udvarára. Szeretnénk a cégek tulajdonosainak figyelmét felhívni, hogy tartsák megfelelő körülmények között a kutyákat, zárják el a közterület elől, ugyanis ha enni adnak, akkor kialakul náluk az őrzés-védés, és ez problémát jelenthet a járókelőkre”. Tekintettel arra, hogy már nincs megbízásuk az önkormányzattól a kóbor kutyák összegyűjtésére, így idén mindössze négyet fogtak be felkérésre. A korábbi években havonta akár 30–50 példányt is elszállítottak a menhelyre a városban csatangoló kutyákból.
A környezetvédő tapasztalata szerint a pásztorkutyáktól kell a legjobban tartani
Fotó: Pál Árpád
Lázár Péter, a csíkszeredai városháza városgazdálkodási osztályának vezetője megkeresésünkre a téma kapcsán kiemelte, csak a közterületeken található ebeket foghatják be, kaptak lakói észrevételeket bizonyos cégek, gyárak udvarán található kutyákról, amelyek gondot okoznak.
– vázolta a helyzetet az osztályvezető. Szőke Domokostól, Csíkszereda alpolgármesterétől megtudtuk, folyamatban van a kutyabefogás szolgáltatására a közbeszerzési eljárás lebonyolítása.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
Látványos kísérlettel mutatták be a Hargita megyei hegyi csendőrök, hogy milyen gyorsan fagy meg a víz mínusz 17 Celsius-fokban.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hipotermia miatt halt meg keddre virradóan egy 65 éves, temesvári férfi.
Tovább szűkítik a jogosultak körét a közszféra alkalmazottai számára biztosított üdülési utalványrendszerben. Kivezetik ugyanakkor a kötelező önrészt, így már nem jogszabályi, hanem piaci muszájból kell hozzátenni.
Az utóbbi időszakban ismét számos kóbor kutya tűnt fel Gyergyószentmiklós lakónegyedeiben, elsősorban a szeméttárolók környékén – hívta fel figyelmünket olvasónk. A többségük békés, de több esetben agresszív viselkedésről is érkeztek jelzések.
Életben találták hétfő éjszaka a Máramarosi-havasokban a hegyimentők azt a 31 éves ukrán férfit, akinek keresését már egy éjszakával korábban elkezdték.
Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
szóljon hozzá!