
Kiszemelt területüket védő kóbor kutyák Csíkszereda határában. Veszélyt jelenthetnek
Fotó: Pinti Attila
Gyárudvarokról szabadon ki-be járkáló, területüket védő, de hivatalosan gazdátlan kutyák veszélyeztetik a kerékpárosokat és járókelőket Csíkszeredában. Amennyiben nincs tulajdonos, akkor az sincs, akit felelősségre lehetne vonni, ha megtámadnának egy járókelőt.
2017. április 20., 12:522017. április 20., 12:52
Nemrég az egyik közösségi oldalon osztotta meg egy csíkszeredai kerékpáros, hogy Csíksomlyó és Csíkpálfalva között egy nyitott udvarról biciklisekre támadtak kutyák. Hasonlóban volt része egy másik olvasónknak is Csaracsó és Csiba között, más pedig a Hajnal és Akác utcákban lévő ipari övezetben számolt be ugyanilyen esetekről. Nem idegen egy csíkszeredai számára a Szentlélek utcában, az úgynevezett Dollárpiac szomszédságában heverésző négylábúak látványa sem. Mivel a gyárudvarokon tartott, etetett, de szabadon ki-be járkáló ebeknek nincs gazdájuk, kutyatámadás, harapás esetén nem vonható senki felelősségre.
Csomós József Attilától, a csíkszeredai Ügyes-Eb kutyakiképző oktatójától érdeklődtünk a kutyák viselkedéséről, és arról, hogy a négylábúak mikor válnak területvédőkké. Mint magyarázta, ha elkezdenek etetni egy kutyát, akkor az automatikusan védeni kezdi az ételt, az ételt adó személyt és a helyet is, úgymond előjön a területvédő ösztöne. Ha többen vannak, akkor falkában védik a helyet. Általában a városon belüli ebek több embert láttak, szocializálódtak, ha ugatnak, többnyire nem azért teszik, mert roncsolni akarnak, hanem hogy elkergessék, elijesszék a területükre „betolakodókat”, a városon kívüli kutyák azonban veszélyesebbek lehetnek. A kutyákkal foglalkozó szakember azt ajánlja,
ha pedig nagyon közel jönne, akkor felvehetjük vele a szemkontaktust, úgy csinálhatunk, mintha lehajolnánk a földre kőért, esetleg elkergethetjük.
Fotó: Pinti Attila
„A kerékpárosok esetében másabb a helyzet, mert a bicikli jobban aktiválja a kutya zsákmányszerző ösztönét, olyan, mintha menekülnénk előle. Ilyenkor ajánlom, hogy inkább szálljanak le a bicikliről, tegyék maguk és a kutya közé, és taszítva haladjanak tovább” – javasolta Csomós, aki hozzátette, fontos beszélni erről a témáról, hogy tudatosítsuk az emberekben a felelős kutyatartást. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Csonta László, a környezettudatos közlekedést is népszerűsítő Zöld Székelyföld Egyesület elnöke a téma kapcsán elmondta, nem is annyira városban, mint inkább a környékén lehet ez probléma, főleg ha nagyobb csapatokba verődnek a kutyák, mert biciklisekre, de akár gyalogosokra, szaladókra is támadhatnak.
– vélte az egyesület elnöke. Személyes tapasztalata szerint a pásztorkutyáktól kell a legjobban tartani; mint mesélte, volt olyan túrájuk, hogy meg kellett változtassák annak útvonalát a juhászkutyák miatt.
Fotó: Pinti Attila
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta, az a gond a „céges kutyákkal”, hogy nincs gazdájuk, személyi felelősséget nem vállal senki, az állategészségügy pedig nem mehet be ellenőrizni egy vállalat udvarára, főleg, ha az nem állategészségügyhöz kapcsolható tevékenységet végez. Mint magyarázta, intézményük állatmenhelyeket ellenőrizhet, illetve az önkormányzatokat, hogy van-e szerződésük kutyák begyűjtésére. Ugyanakkor hozzátette, amennyiben a szóban forgó gyárudvari kutyák gyalogosokat, vagy bicikliseket támadnak ki, akkor valószínű nem az udvaron, hanem a közterületen teszik, és ebben az esetben a gazdátlan ebek befogása a közterületekről az önkormányzat feladata.
Kutyaharapások
Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere megkeresésünkre elmondta, sok kutyaharapásos esetük volt idén, közel ötven, és csak áprilisban már nyolc esetet kellett kezelniük. Az igazgató hozzátette, emellett akadnak, akik nem jelentkeznek, mert „csak odakapott, nem szedte szét a húsukat”, pedig így is potenciálisan fennáll a veszélye a veszettség kialakulásának. Kutyaharapás esetén tetanusz elleni védőoltást adnak, és a sérüléstől függően, illetve attól, hogy bizonyíthatóan oltott volt-e a kutya döntenek a további kezelésről.
Fotó: Pinti Attila
A csíkszeredai önkormányzat a hulladékgazdálkodásért felelős Eco-Csík Kft.-t bízta meg korábban a kóbor kutyák befogásával és a csíktaplocai menhelyre szállításával. Pál Tamás a vállalat igazgatója elmondta, több bejelentést is kaptak hasonló helyzetekről, de mint fogalmazott
„Ilyenkor tehetetlenek vagyunk, mert nem mehetünk be másnak az udvarára. Szeretnénk a cégek tulajdonosainak figyelmét felhívni, hogy tartsák megfelelő körülmények között a kutyákat, zárják el a közterület elől, ugyanis ha enni adnak, akkor kialakul náluk az őrzés-védés, és ez problémát jelenthet a járókelőkre”. Tekintettel arra, hogy már nincs megbízásuk az önkormányzattól a kóbor kutyák összegyűjtésére, így idén mindössze négyet fogtak be felkérésre. A korábbi években havonta akár 30–50 példányt is elszállítottak a menhelyre a városban csatangoló kutyákból.
A környezetvédő tapasztalata szerint a pásztorkutyáktól kell a legjobban tartani
Fotó: Pál Árpád
Lázár Péter, a csíkszeredai városháza városgazdálkodási osztályának vezetője megkeresésünkre a téma kapcsán kiemelte, csak a közterületeken található ebeket foghatják be, kaptak lakói észrevételeket bizonyos cégek, gyárak udvarán található kutyákról, amelyek gondot okoznak.
– vázolta a helyzetet az osztályvezető. Szőke Domokostól, Csíkszereda alpolgármesterétől megtudtuk, folyamatban van a kutyabefogás szolgáltatására a közbeszerzési eljárás lebonyolítása.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!