
A teljes légzéskapacitás visszanyerése időbe telhet a súlyos lefolyású megbetegedésen átesett pácienseknél
Fotó: MTI/Árvai Károly
A koronavírus-fertőzésből való kigyógyulás még közel sem jelent teljes felépülést a betegek egy része esetében: a fertőzés következményeként kialakuló kétoldali tüdőgyulladás a tüdőszövetek hegesedésével jár, emiatt egyesek légzést segítő készülékkel térnek haza a kórházból, majd kéthetente, később havonta utókezelésre, felülvizsgálatra kell járjanak.
2020. június 28., 19:402020. június 28., 19:40
2020. június 28., 19:412020. június 28., 19:41
A súlyosabb lefolyású koronavírus-fertőzésen átesett, kórházban kezelt betegek esetében a felépülés nem ér véget a vírusfertőzésből való kigyógyulással. Akiknél kétoldali tüdőgyulladást okoz a megbetegedés, annál a tüdőszövetek hegesedése miatt elhúzódhat a lábadozási időszak. „Ők
– mondta el a Covid-háttérkórházként működő székelyudvarhelyi kórház orvosigazgatója, Lőrinczi Csaba, hozzáfűzve, hogy az első gyógyulások óta alig telt el másfél hónap, így egyelőre még nem tudni, mi maradhat vissza hosszútávon a betegségből. Más típusú tüdőgyulladások, illetve mindenféle gyulladásos betegség esetében általános következmény a hegesedés, a koronavírus-fertőzés következtében kialakuló pneumónia azonban „nagyon kiterjedt és szétszórt az egész tüdőben, elég jellegzetes, erre a fertőzésre utaló képet mutat”. Ez a kiterjedtség az oka a tüdőszövetek átfogó hegesedésének, ami
A hegesedés gyógyulása egyénenként változik – magyarázta dr. Lőrinczi Csaba, példaként egy vágás általi sebet említve, ami az egyik embernél sejtburjánzással, a másiknál szép, vékony, évek múlva már majdnem láthatatlan hegesedéssel gyógyul be.
Azoknak a betegeknek, akiknél súlyosabb tüdőgyulladást okoz a koronavírus – ez a kórházba utalt betegeknek mintegy a harmadát teszi ki – a tüdőszövet hegesedése miatt a kórházból való kibocsátásuk után is figyelemmel követik a felépülését: eleinte kéthetente, később havonta kell visszajárjanak a tüdőgyógyászati szakrendelőbe felülvizsgálatra.
– tudtuk meg a kórház orvosigazgatójától, aki elmondta, a fontos az, hogy a szervezet minél kisebb hegesedéssel gyógyítsa meg a gyulladást.
Ez egy új betegség, még több hónapos, esetleg féléves megfigyelésekre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, milyen hosszú távú következményei lehetnek a súlyosabb lefolyású megbetegedésen átesetteknél a fertőzésnek, illetve hogy miként lehet ellene védekezni – vázolta meglátásait az orvosigazgató.
Egyelőre azonban nem csak az utókezelés, hanem a vírusfertőzés kezelése is gyakran gondot okoz az orvosok számára. A székelyudvarhelyi kórházban múlt héten életét vesztette egy 40 éves férfi – ő a legfiatalabb áldozata a koronavírusnak a megyében –, akinek a fertőzésen kívül semmilyen ismert betegsége nem volt. Súlyos, elhúzódó kétoldali tüdőgyulladást okozott nála a fertőzés, az orvosok mindent megtettek a megmentése érdekében, a koronavírus esetében alkalmazott készítmények mindegyikével kezelték, de egyik sem hatott.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!