
Szabó Jenő munka közben
Fotó: Szente Cs. János
A búvárszakma iránti nagy érdeklődésnek köszönhetően oktató programot kezdeményez a világhírű búvár, Szabó Jenő által létrehozott sepsiszentgyörgyi Víz Alatti Kutatások Központja.
2017. március 26., 16:372017. március 26., 16:37
2017. március 27., 14:222017. március 27., 14:22
A képzés elvégzése után nemzetközi búvárengedélyre lehet szert tenni, ezzel pedig jól fizető, külföldi állásokat pályázhatnak meg a végzősök. Szabó Jenő elmondta, nemcsak azoknak ajánlják a tanfolyamaikat, akik szabadidejükben, nyaraláskor szeretnének búvárkodni, hanem azoknak is, akik szívesen utaznak munkaadójuk költségén a világ exotikus helyeire, Egyiptomba, Ausztráliába vagy épp a Maldív-szigetekre.
A Sepsiszentgyörgyön induló képzés pénzdíjas. A fiatalok a gyakorlati oktatás árát le is dolgozhatják a Kovászna megyei Dálnok településen található My lake búvártóban, például takarítással, a tó vízének tisztításával” – mondta Szabó Jenő. Hozzátette, a dálnoki tó Európa egyetlen búvárkodásra létrehozott mesterséges tava.
Fotó: Szente Cs. János
A szervezők hasonló programot már indítottak Brassóban, ott húszan szerezték meg az engedélyt. A hamarosan induló sepsiszentgyörgyi képzésen az elméleti részt, a merülés alapjait, az uszodában sajátítják el, majd a gyakorlati oktatás a búvártóban történik majd.
Fotó: Szente Cs. János
Az oktatóról
Szabó Jenő Kolozsváron született, de évek óta Háromszéken él, néhány éve a Discovery Channel is forgatott róla dokumentumfilmet. A nemzetközi szinten elismert búvár részt vett Jacques Ives Cousteau kapitány egyik expedíciójában, és a nevéhez fűződik Callatis elveszettnek hitt városának feltárása. Több expedíciót vezetett, búvárokat képez, tankönyvet írt, siketnémákat tanított víz alatti jelbeszédre, és ipari búvárkodással is foglalkozik. A Dálnokon létrehozott búvártava azért is egyedülálló, mert az ezer négyzetméteres, kilenc méter mély tóba halakat, vízi növényeket telepített, így a merülés rendkívül látványos.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!