Ha építkezne, vagy felújítana, ezeket az előírásokat kell betartania Gyergyószentmiklóson

– érzékelteti a tervező a különbséget a korábbi tervhez képest.

Amit egyelőre nehéz elképzelni

Köllő Miklós maga is leszögezi, számos olyan elképzelést tartalmaz az új „PUG” vagyis a városrendezési terv, aminek kivitelezéséhez kitartás kell,

Egyik ilyen pont, hogy a zöldségpiac helyén egy zöld park, sétára, szabadidő eltöltésére alkalmas zöld terület fog megvalósulni, mint egyetlen olyan hely, ahol a Békény partja közparknak optimálisan hasznosítható.

Nyugati irányban, a városon átvezető országút helyett a vasút mentén megépülő elkerülő úton közlekednének a kamionok, de mindaddig a teherforgalmi út városon belüli alternatíváját is meg kell oldani, a létező forgalmi tanulmány szerint.

Gyilkostón majd rendezett épített környezet várja a vendégeket, akik az üdülőtelep két végén parkolnak le és biciklivel, vagy tömegközlekedési eszközzel jutnak le a tó partjára.

Lakóhelyek: a hagyomány szempontjai

Részletekbe menően, aprólékosan ismertetni a tervet túlságosan bonyolult lenne, néhány meghatározó elemet próbálunk meg bemutatni. Elsőként azt nézzük meg, hogyan, milyen lakásokban lakhatnak a gyergyószentmiklósiak.

A mai törvénykezést ha be kellene minden áron tartatni, a telkek nagyrészét nem lehetne beépíteni, sőt bontani kellene. Az évszázadokkal ezelőtt kialakult településszerkezet (főként a Békényre támaszkodó telkek) ugyanis jóval zsúfoltabban beépítettek, mint ahogyan ma ezt előírják. Azt azonban senki nem akarja, hogy a keskeny udvarokra épült házakat, vagy a melléképületeket lebontsák a tulajdonosok. Így

Nem célszerű műhelyeket működtetni, lakóházakban, de ezek létesítését sem tiltják meg, amennyiben ezek nem zavarják a szomszédokat, és azok nem ellenzik. Ezt szintén az erős helyi hagyományokra alapozó, Gyergyószentmiklósra jellemző sajátosságként értékeli a rendezési tervet megalapozó történelmi tanulmány.

A város közösségi tér és nem magántulajdonok halmaza

A hagyományos városkép megőrzése érdekében tehát bizonyos tekintetben megengedő az új városrendezési terv, de megszorításokat is tartalmaz ugyanebből a célból.

Sőt Gyilkostón például azt is figyelembe veszik, hogy fentről milyen látványt nyújtana az adott épület, mert nem mindegy hogy a Cohárd tetejéről a turista szeme elé milyen látvány tárul (ne mindenféle színes bádoglemezekkel fedett épületek összevisszaságát lássa). Eddig az volt a szokás, hogy mindenki a saját telkén azt csinál amit akar, most már

– mondja a műépítész- hisz egy rossz beavatkozás évtizedekre tönkre tudja tenni épített örökségünk összképét.

A helyi ipart segítő, és egészségesebb tömbházak

Az új városrendezési terv nemcsak a kertes házak, hanem a tömbháznegyedek arculatával kapcsolatban is fontos rendelkezéseket tartalmaz. Így lebontják a jelenlegi garázsokat és minél több gondozott, a közösség számára használható zöld terület fog kialakulni (a Bucsin negyedi templom körüli tér jó példa ilyen átalakulásra). Divat, hogy műanyag nyílászárókat szerelnek a tömbházakra a hőszigetelés kedvéért. Ennek következménye pedig az, hogy bepenészednek a lakások a szellőzés hiánya miatt.

A műanyag nyílászárókat pár évtized távlatában cserélni kell, a fa – bár most drágább –, hosszú távon olcsó, mert felújítható, javítható. Ez ugyanakkor a helyi faipart is kedvezőbb helyzetbe hozza. Korábban nem volt szempont, hogy a tömbházak valamennyire a helyi hagyományos jellegzetességeket is tükrözzék. Ez is változik. A várható felújítások során előírás lesz, hogy az épületek homlokzatán bizonyos százalékig természetes anyagok, fa burkolat is meg kell jelenjen. Ebbe beszámíthatók lesznek a fa ablakkeretek, lépcsőházajtók, vagy a bejáratok elé helyezett padok is.