Viszonylag kevés csíkszéki területet államosíthatnak újra

Mint arról már korábban is beszámoltunk, a 2013-ban megjelent 165-ös törvény 2015. december 31-ei határidőt szabott meg a birtoklevelek kiállítására (ezt később a Cioloş-kormány 2016 decemberére módosította), és leszögezi, hogy a tisztázatlan tulajdonjogú földek kezelését az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) veszi át. A tavaly év végi határidőt a december 21-én hatályba lépett 98-as számú sürgősségi kormányrendelettel újból egy évvel, 2017. december 31-éig meghosszabbították – számolt be érdeklődésünkre Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor azt is elmondta, habár a hosszabbítás már biztos, jelenleg is vita folyik még az egyik megfogalmazott új szabályozás kapcsán.

„Ugyancsak egy évvel sikerült meghosszabbítani a határidőt, de az mindenképp előrelépés, hogy letisztázódott, csak azokra a területekre vonatkozik az újraállamosítás, amelyeket az illető földosztó bizottság valamelyik állami intézménytől – az Állami Birtokok Ügynökségétől, kutatóállomástól, mezőgazdasági szakközépiskolától – vett át visszaszolgáltatás céljából. Tehát sikerült elérni, hogy a további területeket nem fenyegeti ez a veszély: például a kollektíves területek sincsenek még magántulajdonban, de úgy kerültek a földosztó bizottságokhoz, hogy azokat a volt téeszektől vették át, és nem egy állami intézménytől” – tisztázta a politikus.

Hargita megyében rövid az a lista, amelyen azok a területek szerepelnek, amelyek kezelését az Állami Birtokok Ügynöksége vehetné át, amennyiben határidőig nem szolgáltatják vissza azokat – avatott be a részletekbe Tánczos Barna. Rámutatott, Gyergyószentmiklóson közel négyszáz hektárnyi terület lehet érintett, Csíkkozmáson mintegy 40 hektárnyi, Csíkszeredában, mint fogalmazott, „teljesen kötve van az egész volt állami gazdaságos területrendszer, mert ott a földosztó bizottság nem is válaszol az ADS leveleire”.

Mint arra a szakpolitikus kitért, az ADS valóban erőlteti, hogy a határidő ellenére is visszakapjon minél több földterületet, de abból a szempontból igazuk van, hogy a földosztó bizottságok adott esetben már 10-14 éve megkapták az állami területeket birtokba helyezésre, s ha ezt nem tették meg eddig, akkor ideje visszaadni. Az országban ugyanis több ezer hektár olyan állami gazdasági terület van, amelyet nem helyeztek birtokba a földosztó bizottságok, de valakik, valamilyen formában azóta is használják. Mindezt úgy, hogy a földosztó bizottságok valamikor nagyon részletes mellékletekkel – feltüntetve a területnagyságokat, neveket, személyi számokat – igényelték és kapták vissza az állami területeket birtokba helyezésre – fejtette ki Tánczos.

Többen is rámutattak már, hogy a törvényben meghatározott határidő nincs összhangban a valósággal: Tánczos Barna korábban emlékeztetett az Országos Telekkönyvezési Program szerint 2024-re fejeződne be a romániai parcellák telekkönyvezése. Arról is írtunk már, hogy tavaly elindult egy országos és uniós költségvetésből finanszírozott program, amely részfinanszírozást biztosít a parcellázási tervek (a telekkönyvezést megelőző szakmai dokumentáció) elkészítéséhez – a program egészen 2020-ig folytatódik. Több megyei polgármesteri hivatal is élt ezzel a lehetőséggel az elmúlt hónapokban. Amikor 2016 végéig hosszabbították meg a határidőt, Rákossy Botond József csíkszeredai földmérő szakember megkeresésünkre kifejtette, nem tartják valószínűnek, hogy a hátralevő munkát el lehetne végezni egy-két esztendő alatt. Meglátása szerint, mivel a csíkszéki települések többsége a parcellázási tervek elkészítésében, illetve a birtoklevelek kiállításában még a folyamat elején jár, legalább öt-tíz évre lenne szükség a teljes tisztázásra.