Villanypásztorral ajánlott védeni a termést

A Hargita megyei prefektusi kollégium legutóbbi ülésén is terítékre került a gazdaságokban, legelőkön és termőföldeken garázdálkodó medvék jelentette probléma, a megbeszélésen az érintett intézmények képviselői a megoldási javaslatokat vitatták meg, többen mielőbbi intézkedéseket sürgetve. A feljegyzett eseteket tekintve lényegesen kevesebb a vadkár, mint az elmúlt évben, ám már most tapasztalható, hogy nőni kezdett az esetek gyakorisága, ugyanis a termés terített asztalként vonzza  a medvéket a silókukorica-földekre és a gyümölcsösökbe. Korábban leginkább háziállatokra támadtak a medvék, de a héten már terméskárokról is kapott bejelentést a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség – mondta el Domokos László József, az intézmény vezetője, kérdésünkre azt is hozzáfűzve, hogy megnőtt a vadkárok száma az utóbbi időben. Arról is tájékoztatott, hogy a tavalyi adatokhoz képest idén kevesebb a vadkár, és azon belül a medvék által okozott károk is. Az ügynökség az év elejétől mostanáig 125 esetről kapott bejelentést, a károkat 72 esetben okozták medvék. Tavaly egész évben 270 vadkárbejelentést jegyeztek fel a környezetvédelmi ügynökségnél, ezek közül 220 eset köthető a szigorúan védett nagyvadhoz . 

Az év közepe óta eltelt két hónapban mintegy hússzal nőtt a medvéknek tulajdonítható károk száma a megyében, az összes vadkár száma pedig mintegy ötvennel. Egy medvére nemrég kilövési engedélyt kért a szakminisztériumtól a területen illetékes vadásztársulat. A legkomolyabb gondot természetesen azok az esetek jelentik, amikor emberre támad a medve, ilyen esetből sem volt több idén, mint tavaly, de pontos adatokat nem tudott mondani az igazgató, mert – mint közölte – csak azokról az esetekről kapnak jelentést, amelyekben anyagi kár keletkezett, az ember elleni medvetámadásokról többnyire ők is csak a sajtóból értesülnek. Azt viszont elmondta, hogy a támadások jelentős része az esztenák környékén történik, ezek száma azért nőtt meg az elmúlt évtizedekben, mert az állattartási támogatások miatt jelentősen megnőtt a megyében tartott juhok és az esztenák száma is, utóbbi már meghaladta az ezret.

A termés megvédésében eddig a villanypásztor bizonyult a leghatékonyabb módszernek, ezt a Tusnádon kukázó medvék esetében is tapasztalták a környezetvédelmi ügynökség munkatársai. A kuka köré ugyanis villanypásztort állítottak, és egy kamerát is felszereltek a helyszínen. A felvételekről tudják, hogy a villanypásztor beüzemelése után mindössze kétszer tért vissza a medve: először jól megrázta az áram, másodszor már nem is merészkedett a kuka közelébe, azt követően többé nem látták – mondta el a környezetvédelmi ügynökség vezetője.