– Községvezetőként hogyan jellemzi összességében a tavalyi évet?

– Valósággal közhely, de minden év nehezebb az előzőnél, így a tavalyi is nehezebb volt, mint 2015. Földcsuszamlás, árvizek romboltak a településen, pénzügyileg is akadtak nehézségeink, és továbbra is emberpróbáló az adminisztrációt jellemző, most már évek óta tartó bizonytalanság. Az pedig, hogy év végén elveszítettük az alpolgármestert, valamennyiünket érzelmileg és lelkileg is nagyon megviselt. Halála minden tekintetben nagyon nagy veszteség. Rendkívül ügyes, becsületes ember és jó kolléga volt. Év végétől új alpolgármestere van a községnek Szabó Csaba tanácsos személyében. Bízunk benne, hogy meg fogja tanulni a munkát. Ebben minden segítséget megkap tőlünk.

– Pénzügyileg milyen nehézségei voltak tavaly a községnek?

A Fenekalja utca felújítására még 2015-ben kormánypénzt nyertünk az Országos Településfejlesztési Program keretében, de ebből 700 ezer lejt év végén vissza kellett adjunk. Annak reményében, hogy 2016-ban ezt az összeget visszakapjuk, folytattuk a munkát, de a finanszírozást felfüggesztették, így tartozásaink keletkeztek a kivitelező felé. Ez odavezetett, hogy belefutottunk egy hosszútávú adósságspirálba, ami azt eredményezte, hogy zárolták a számláinkat. Az adósságot végül sikerült kiegyenlíteni: az összeg közel felét a megyei tanács biztosította, a fennmaradó részt önerőből fizettük ki.

– Két alkalommal is árvíz, egyszer pedig földcsuszamlás okozott károkat Remetén. A helyreállítás nyilván pénzbe került. Ez mennyire növelte kiadásaikat?

– Ez szintén nehézségeket okozott. A rombolás helyreállítására kétszer 5000 lejt kaptunk a kormánytól, de ehhez képest jóval nagyobbak voltak a költségeink. Csak a földcsuszamlás által megrongált út melletti támfal megépítése 350 ezer lejbe került. Az árvizek kövezett utcákat mostak el, helyre kellett állítani a megrongált állapotokat. Ezen kívül számos kutat szivattyúztunk ki, ezek mellett pincéket, udvarokat fertőtlenítettünk, az árvíz alatt pedig hatalmas mennyiségű homokot használtunk el, gépek, emberek dolgoztak. Szemkiszúrásnak tartom, hogy minderre összesen 10 ezer lejt kaptunk. Minden nehézség és be nem számított kiadás ellenére pénzügyileg pozitívan, 1 millió 50 ezer lejjel zártuk a 2016-os évet. Semmi adósságunk nincs, minden számlánk ki volt fizetve, banki hitelünk meg továbbra sincs.

– Beruházások tekintetében mit sikerült tavaly megvalósítani? Vannak-e kivitelezésre váró projektek?

– Amit megvalósítottunk, azt mind saját pénzből tettük, lévén, hogy korábban már lezárultak az uniós projektjeink. Korszerűsítettük a közvilágítást – LED-technológiás rendszert építtettünk ki, amivel nagyon sokat javult a közvilágítás minősége. Megépítettük az említett támfalat a Hadnagy-dombnál, illetve új szolgálati terepjáró autót vásároltunk. A tavaly három eu-s pályázatot nyertünk. Ezeknek köszönhetően bölcsőde létesül Remetén, bővítjük a művelődési ház felszereléstárát, illetve egy nagy projektünk is van, aminek keretében modernizáljuk a víz- és szennyvízhálózatunkat. Azt gondolom, hogy idén nem csak elkezdjük, de be is tudjuk fejezni a két kisebb projekt kivitelezését.

– Vagyis a bölcsőde létesítést, illetve a művelődési ház felszereléseinek bővítését. Részletezné ezeket a terveket?

– A bölcsőde a volt központi napközi helyén lesz, a Túlamaros felé vezető út mellett. Az épületet teljesen felújítjuk és felszereljük a szükséges eszközökkel. A földszinti részt bölcsődének alakítjuk ki, az emeleten óvoda fog működni két csoporttal. A bölcsődealapítással az a célunk, hogy a munkába járó anyukák biztonságos helyen tudják hagyni gyermekeiket. A művelődési házban korszerűsítjük a fűtéshálózatot, a fény- és hangtechnikát, légtechnikai berendezést szerelünk fel, székelyruhákat vásárolunk, továbbá fúvós hangszereket és egy versenyzongorát.

– A víz- szennyvízhálózat modernizálását milyen formában oldják meg?

– Lévén, hogy a szennyvízhálózatot nem célszerűen használja a lakosság, nagyon sok baj van. Szilárd anyagok kerülnek a hálózatba, amik eljutnak az átemelőkig, eldugaszolják a szivattyúkat. Hogyha ezek nem működnek, „visszadolgozik” a rendszer, esetenként túlfolyást eredményez. Ezen szeretnénk javítani. Szűrőberendezésekkel látjuk el a hálózatot, egy másik típusú átemelőrendszert telepítünk minden ilyen kényes pontra. Szeretnénk továbbá fermentálni a szennyvíztelepen keletkező iszapot, a tervek szerint egy biogáz létesítménnyel. Tervezzük ugyanakkor azoknak a háztartásoknak a hálózatra való csatolását, ahol ez még nem történt meg, illetve a vízházakat is rendbe szeretnénk tenni. Ez egy 1,5 millió euró összértékű projekt, a kivitelezése nem valószínű, hogy idén befejeződik.

– Vannak előkészített terveik további pályázatokhoz?

– Tavaly négy olyan terv készült, amivel szeretnénk pályázni, ha lesz kiírás. Községi, mezei és erdei utak feljavítására van egy-egy tervünk, továbbá egy távhőszolgáltatót szeretnénk létrehozni, ami a faluközpontban lévő középületeket látná el. A jövőben innen szeretnénk fűteni a majdani fürdőt is.

– A fürdő építésével kapcsolatban mik a kilátások?

– Remélem, idén a tervezés végére érünk, de egyelőre nincs határozott tudásunk arról, hogy milyen forrásból lehet majd a kivitelezését megvalósítani ennek az 5-6 millió eurós beruházásnak. A fürdőbázis egyébként a hagyományt az újszerűvel ötvözve egy „tradi innovációs” létesítmény lenne. Egy kicsi falu: a szálláshelyek házakban, csűrökben, nem pedig nagy szállodákban. A közösségi tereket, vagyis a fogadó, a kezelő, a gyógyfürdő, illetve a spa részét is ennek az irányelvnek az alapján képzeltük el. Mintegy 100 szálláshely lenne benne, a fürdő pedig 200 fő befogadására lenne alkalmas.

– Tavaly vette használatba a lakosság a csutakfalvi közösségi házat. Mik a tapasztalatok, mennyire van kihasználva a létesítmény?

– Az épületben két napközis és két óvodás csoport működik. A napközi miatt állandóan üzemel a konyha, tehát ilyen téren teljesen ki van használva. De elmondható ez a közösségi részét illetően is, mert a ház tele van programokkal – nagyobb családi rendezvények megtartásához veszik igénybe a lakók. Nem sikerült viszont még beüzemelni az erdeigyümölcs-feldolgozó részleget, mert tavaly nem nagyon volt erdei gyümölcs és a termékek értékesítését is meg kell még szervezni. Idén arra készülünk, hogy ha kicsibe is, de indítsuk el.

– 2016 választási év volt. Mennyire érződött ez a közhangulatban, a községvezetési munkában?

– Minden választási év körülményesebb, nehezebb a kampánnyal és a választással járó plusz feladatok miatt. A helyhatósági választásokon egyedüli jelöltként indultam a polgármesteri tisztségért és a képviselő-testület összetételében sem lettek végül nagy változások. Az viszont, hogy bekerült egy olyan tanácsos, aki korábban már akadályoztatta az önkormányzati, a polgármesteri munkát, és engem magánemberként is kikezdett, nehezített az önkormányzati tevékenységen. Feszültség érződik a tanácsban és ez egy plusz teher.

– Tavaly év elején a feljelentésekből adódó kellemetlenségekről is beszélt a falugyűlésen és lapunknak is. Év közben is jellemzőek voltak a kivizsgálások?

– Tavaly három ügyben folyt az eljárás, de az ügyek mindegyike pozitívan zárult le. Vannak még folyamatban lévők, illetve nem tudjuk, hogy nem született-e újabb ügy.

– A már említett terveken kívül milyen további terveik vannak?

– A prioritás, hogy haladjunk a tulajdonjog-rendezéssel. Ami tőlünk telik, mindent megteszünk. Így vagyunk a tejporgyárral is, de ebben az esetben sajnos a pálya széléről nézzük az eseményeket és néha bekiabálunk. Hogy tulajdonképpen mi lesz a tejporgyárral, az ennek az évnek egy nagy felkiáltójele. Továbbá pénzalapjainktól függően tervezzük a piac kivitelezési munkálatait. A Falu utca elejére, a volt jégkorongpálya helyén építenénk fel. Egyéb terveinkkel meg előbb látni szeretnénk, hogy mit hoz az új kormány. Rámozdulunk, amire lehet.