Új Európa – valamit valamiért

A beszélgetésen felszólaló Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke rögtön egy kérdéssel indított: van-e egyáltalán szükség egy közös Európára, és ha igen, akkor miért. Az RMDSZ korábbi elnöke elmondta, közel negyed évszázaddal a diktatúra karmaiból kikerülve Romániában is megfogalmazódott az európai integrációs cél, az ország legfontosabb feladatai közé tartozott bekerülni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), majd azt követően az Európai Unióba. „Véleményem szerint Románia szempontjából a válasz egyszerű: a NATO- és az EU-s csatlakozással az ország katonai és gazdasági biztonságot nyert” – közölte.

Markó szerint viszont tovább kell szűkíteni a kört, és az erdélyi magyarokra vonatkozóan is fel kell tenni az előbbi kérdést. „Az unió működésének nyílt vitájához nekünk is hozzá kell szólnunk, hiszen a történelem során megtapasztalhattuk, hogy a monarchia és a nemzetállam is börtön” – hangsúlyozta. Hozzátette, „aberráció, hogy az EU egy uborka görbületével vagy a paradicsomok formájával kapcsolatban hoz döntéseket”, az új Európában inkább annak a feltételeit kell megteremteni, hogy a különböző etnikumok békében tudjanak egymás mellett létezni. „Azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az új Európa a valamit valamiért elvet fogja követni. Európának kötelezően bele kell szólnia az országok ügyeibe, még ha ez azzal is jár, hogy szuverenitásunk egy részét fel kell adnunk – de cserébe biztonságot kapunk, mint etnikum” – emelte ki az akadémia elnöke.

„Ki kell nyilvánítani az Európai Uniónak, hogy mi a közösségi tervünk, mit kívánunk Erdélynek, Székelyföldnek” – szólt a jelenlévőkhöz Winker Gyula EP-képviselő. A politikus a Frank Engellel, a luxemburgi Keresztényszociális Párt európai parlamenti képviselőjével közösen megjelentetett Új Európát most című kötetben közölt esszéjére kitérve elmondta, „az egy olyan vitairat, amely egy beszélgetést szeretne elindítani”. Winkler szerint „a beszélgetés gyümölcse értékesebb, mint az egyéni vélemény, a cél pedig az, hogy ne csak a politikusok hangoztassák a nézeteiket, hanem az erdélyi magyarok is”. A képviselő ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a közös kérdések megválaszolásába a fiatalok is minél nagyobb számban kapcsolódjanak be.

Winkler Európa jövőjével kapcsolatban kijelentette, semmiképpen sem lenne jó, ha a kontinens a nemzetállamok Európája lenne, ahol elkülönül észak és dél, régi és új. „A versenyképesség megalapításához észak fegyelmére, nyugat tapasztalatára és kelet ambíciójára együttesen van szükség. Az olyan Európa, ahol vannak egyenlők és még egyenlőbbek, egyszerűen nem működőképes” – vélekedett az egykori távközlési és informatikai miniszter.

Sógor Csaba EP-képviselő beszédében kifejtette, az EU nagy vitái tükrében az erdélyi magyarság problémái kicsinek tűnhetnek, de az Európai Polgári Kezdeményezés megteremtheti azt a lehetőséget, hogy ügyünket az európai kisebbségek közös ügyeként tárjuk Európa elé. A képviselő szerint bár vannak egységes problémák, a régiók sajátos gondjait sem szabad figyelmen kívül hagyni. „Nem egyesült európai államokra, hanem régiók Európájára van szükség, amelyben érvényesül a kisebbségek védelme. A profitorientált társadalom helyett vissza kell nézni az olasz reneszánsz világába, ahol a székely közösségekhez hasonlóan ismerték és gyakorolták a kölcsönösség, a jóindulat, a segítőkészség és a közösségi együttműködés fogalmait” – hangsúlyozta.