Az európai uniós konstrukció elképzelése olyan nyílt vita, amelyhez jogai érvényesítése érdekében az erdélyi magyar kisebbségnek is határozottan hozzá kell szólnia – hangzott el a marosfői EU-tábor pénteki, Új Európát most! című előadásán.
2013. július 05., 19:532013. július 05., 19:53
2013. július 07., 18:222013. július 07., 18:22
A beszélgetésen felszólaló Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke rögtön egy kérdéssel indított: van-e egyáltalán szükség egy közös Európára, és ha igen, akkor miért. Az RMDSZ korábbi elnöke elmondta, közel negyed évszázaddal a diktatúra karmaiból kikerülve Romániában is megfogalmazódott az európai integrációs cél, az ország legfontosabb feladatai közé tartozott bekerülni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), majd azt követően az Európai Unióba. „Véleményem szerint Románia szempontjából a válasz egyszerű: a NATO- és az EU-s csatlakozással az ország katonai és gazdasági biztonságot nyert” – közölte.
Markó szerint viszont tovább kell szűkíteni a kört, és az erdélyi magyarokra vonatkozóan is fel kell tenni az előbbi kérdést. „Az unió működésének nyílt vitájához nekünk is hozzá kell szólnunk, hiszen a történelem során megtapasztalhattuk, hogy a monarchia és a nemzetállam is börtön” – hangsúlyozta. Hozzátette, „aberráció, hogy az EU egy uborka görbületével vagy a paradicsomok formájával kapcsolatban hoz döntéseket”, az új Európában inkább annak a feltételeit kell megteremteni, hogy a különböző etnikumok békében tudjanak egymás mellett létezni. „Azt azonban tudomásul kell venni, hogy ez az új Európa a valamit valamiért elvet fogja követni. Európának kötelezően bele kell szólnia az országok ügyeibe, még ha ez azzal is jár, hogy szuverenitásunk egy részét fel kell adnunk – de cserébe biztonságot kapunk, mint etnikum” – emelte ki az akadémia elnöke.
„Ki kell nyilvánítani az Európai Uniónak, hogy mi a közösségi tervünk, mit kívánunk Erdélynek, Székelyföldnek” – szólt a jelenlévőkhöz Winker Gyula EP-képviselő. A politikus a Frank Engellel, a luxemburgi Keresztényszociális Párt európai parlamenti képviselőjével közösen megjelentetett Új Európát most című kötetben közölt esszéjére kitérve elmondta, „az egy olyan vitairat, amely egy beszélgetést szeretne elindítani”. Winkler szerint „a beszélgetés gyümölcse értékesebb, mint az egyéni vélemény, a cél pedig az, hogy ne csak a politikusok hangoztassák a nézeteiket, hanem az erdélyi magyarok is”. A képviselő ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a közös kérdések megválaszolásába a fiatalok is minél nagyobb számban kapcsolódjanak be.
Winkler Európa jövőjével kapcsolatban kijelentette, semmiképpen sem lenne jó, ha a kontinens a nemzetállamok Európája lenne, ahol elkülönül észak és dél, régi és új. „A versenyképesség megalapításához észak fegyelmére, nyugat tapasztalatára és kelet ambíciójára együttesen van szükség. Az olyan Európa, ahol vannak egyenlők és még egyenlőbbek, egyszerűen nem működőképes” – vélekedett az egykori távközlési és informatikai miniszter.
Sógor Csaba EP-képviselő beszédében kifejtette, az EU nagy vitái tükrében az erdélyi magyarság problémái kicsinek tűnhetnek, de az Európai Polgári Kezdeményezés megteremtheti azt a lehetőséget, hogy ügyünket az európai kisebbségek közös ügyeként tárjuk Európa elé. A képviselő szerint bár vannak egységes problémák, a régiók sajátos gondjait sem szabad figyelmen kívül hagyni. „Nem egyesült európai államokra, hanem régiók Európájára van szükség, amelyben érvényesül a kisebbségek védelme. A profitorientált társadalom helyett vissza kell nézni az olasz reneszánsz világába, ahol a székely közösségekhez hasonlóan ismerték és gyakorolták a kölcsönösség, a jóindulat, a segítőkészség és a közösségi együttműködés fogalmait” – hangsúlyozta.
Nem végezte el a házi feladatot Gyergyószentmiklós, így most azzal szembesülnek, hogy valószínűleg ebben az évben nem indul el annak a kilenc utcának a korszerűsítése, amelyre az Anghel Saligny programból még 2022-ben kapott támogatást a város.
A gyergyószentmiklósi Szent Anna gyermekotthont támogatta egy óriási vállalás teljesítésével Sebestyén Tímea. Egerből indult, és 670 kilométer futás után érkezett be Gyergyószentmiklósra vasárnap délután.
Hivatalosan július 31-én, csütörtökön kezdődik az Egyfeszt, de már július 28-tól, hétfőtől várja az érdeklődőket Gyergyószentmiklósra a fesztivál. Az eseményt megelőző napokban is bőven lesz mit felfedezni, a hétvége pedig rengeteg programot hoz.
Négy, erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsított fiatalembert vett őrizetbe vasárnap a maroshévízi rendőrség, miután szombaton utcai tömegverekedés tört ki a településen.
Különleges év az idei Borszék számára: 300 éve, 1725-ben tettek említést először írásban az itteni gyógyvizekről. A jubileumot a Bogrács Fesztivál színes programkavalkádja teszi emlékezetesebbé.
Gyergyószentmiklós főtéri parkjában munkagépek ásnak, a Szent Miklós-szobor körüli terület rendezése kezdődött el. Ez egy első lépés, és egy nagyobb átfogó terv része, melynek célja, hogy a város minden zöldfelületét megszépítsék.
Célegyenesbe ért a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücre vezető községi út felújítása. Az aszfaltozással már el is készültek, a kivitelező várhatóan két héten belül átadhatja a korszerűsített útszakaszt.
Negyedik alkalommal szervezik meg a Fuss Neki! Gyergyó adománygyűjtő akciót, amelynek fő eseményét, vagyis a vállalt távok teljesítését szeptember 27-én tartják. A civil szervezetek keddtől egészen augusztus 4-ig jelentkezhetnek projektjeikkel.
Látványos párhuzam vonható 1885 és 2025 között a gyergyói sajtkészítés tekintetében. Akkor indult el az alpesi típusú tejtermék meghonosítása Pricskén, és ahogy 140 éve, most is eljutott a gyergyói sajt a nemzetközi elismerésig.
Zajlanak a gyergyószentmiklósi aszfaltutak karbantartási munkálatai: idén összesen négyezer négyzetméternyi felületet újítanak fel, több helyszínen párhuzamosan dolgoznak a munkagépek.
szóljon hozzá!