Új alpolgármestere van Gyergyóremetének

– Önkormányzati képviselőként tevékenykedett korábban, ez mennyire engedett rálátást a hivatali munkára?

– A helyi önkormányzatban 2000 és 2004 között, illetve 2012-től dolgoztam tanácsosként. Az előző és a jelenlegi mandátumban is a gazdasági, tanügyi szakbizottság tagja voltam. Mint a többi kollégám, én is rendszeresen együtt dolgoztam a hivatal munkatársaival, de tevékenységükre csak kívülről volt rálátásom. A tanácsos megbeszéli a dolgokat a szakbizottsági gyűlésen, de igazából belelátni a munka egészébe, például abba, hogy éppen mit takar az alpolgármesteri munka, az egészen más, másképpen néz ki most így, belülről.

– Hivatalba iktatásától alig telt el egy hónap. Ez idő alatt mennyire sikerült belerázódni az alpolgármesteri teendőkbe?

– Úgy gondolom, hogy legkevesebb egy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a szerteágazó tevékenységre teljes rálátásom legyen, hisz minden évszakban más-más a teendő. Nehezít a helyzeten, hogy a munkát nincs kitől átvegyem, megtanuljam. Ezért feltettem magamnak, hogy minden nap egy-egy tevékenységet, egy-egy szakterületet áttanulmányozok az irodában lévő iratokból. Például a pásztorlást, a tűzifa kérdését vagy éppen a legelős szerződéseket, de ott a szemétszállítás, vagy a földterületek problémája – ezekbe próbálom beleásni magam. Nem szeretném terhelni kérdéseimmel a kollégákat, de persze ez sokszor elkerülhetetlen. Hál\' Istennek egy nagyon jó csapat tagja lettem, segítségre bármikor számíthatok. Ettől függetlenül fenntartom, hogy szükséges egy minden tevékenységi ciklust átfogó munkatapasztalat ahhoz, hogy kialakuljon egy kép a község tevékenységéről, történéseiről, gazdaságáról.

– Említett már néhány szakterületet, ezeken kívül még mi tartozik hatáskörébe?

– Az alpolgármester koordinálja például az alintézmények tevékenységét. Remete esetében a sportcsarnok, a központi és a csutakfalvi közösségi ház, a kultúrotthon, az egészségház, a tűzoltóság tartozik ide. Ezen kívül minden, ami a községgazdálkodáshoz tartozik, az alpolgármester feladata.

– Konkrétan a gazdákkal is együtt kell dolgozzon. Mennyire ismeri a gondjaikat? Ön gazdálkodó ember?

– Gazdálkodó családban nőttem fel, gyerekkoromban én is be voltam vonva minden munkába. Az utóbbi 10-15 évben elszakadtam ettől az életmódtól, és igen, tudom, hogy nagyon sokat kell informálódjak, tanuljak ezen a területen, hogy a rendszerbe belelássak. Szerencsére a mezőgazdasági szakbizottságban vannak, akik véleményére hagyatkozhatok, tanácsaikra számíthatok, akikre támaszkodhatok.

– Hogyan látja, mi fogja jelenteni a legnagyobb kihívást az alpolgármesteri munkakörben?

– Egyrészt a pásztorlás, másrészt a tulajdonrendezés. A mindenkori alpolgármester hivatalból tagja a földosztó bizottságnak, én most a mély vízbe kerültem. A tulajdonrendezésben a hivatalnak nagy a felelőssége, ezt a munkát úgy kell végigcsináljuk, hogy a törvénynek és az embereknek is egyaránt megfeleljünk.

– Azon túl, hogy minél előbb szeretné elsajátítani és jól végezni az alpolgármesteri munkakört, vannak-e további tervei a településgazdálkodás területén?

– Egyelőre az a tervem, hogy átlássak minden tevékenységet. A költségvetés-tervezet összeállítására készülve minden kolléga a maga szakterületén átgondolja, javasolja, hogy mit kellene folytatni, fejleszteni. Mindenkinek van egy elképzelése, de persze felállítunk egy prioritási listát, aszerint próbáljuk összeállítani a költségvetés-tervezetet. Ami biztos, hogy – ahogyan eddig is működött – idén is folytatódnak a fejlesztések, javítások. Azt is ígérem, hogy igyekszem eleget tenni a munkámmal járó kihívásoknak. Vallom, hogy a közösségért tevékenykedni megtisztelő feladat.

Szabó Csaba Gyergyóremetén született 1972-ben. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, Ditróban érettségizett, majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen tanári karán földrajz-urbanisztika szakon szerzett tanári diplomát. Nős, egy 14 éves lány édesapja. Korábban tanárként, iskolaigazgatóként, az utóbbi 12 évben pedig egy kereskedelmi magáncégnél dolgozott.