Atlaszoktól a címerekig a történelmi konferencián

A jelenlévőket – csakúgy, mint egy nappal korábban – dr. Garda Dezső történész köszöntötte, majd sorrendben konferálta fel az előadókat, akik készek voltak újabb érdekes információkkal gazdagítani a történelemkedvelők tudását.

Kora újkori Erdély az atlaszokban

Dr. Rüsz-Fogarasi Enikő kezdte a pénteki előadássorozatot, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemről érkezett szakember a kora újkori térképekről tartott előadást – pontosabban Erdély térképeken való megjelenéséről, valamint az atlaszokban található leírásokról beszélt a hallgatóságnak. Az érdeklődők az előadásból megtudhatták, hogy a hajdanán készített atlaszokban is találhatunk leírásokat különböző országokról, továbbá azt is, miszerint a leghíresebb térképek a Németalföldön készültek. Mindezek mellett az előadó részletesen kitért a különböző leírásokra, a nagyérdemű megtudhatta, hogyan is fogalmaznak Erdélyről, valamint a székelyekről a kora újkori atlaszok.

Miért volt szükség az 1614. évi kiváltságlevelekre?

Többek között erre a kérdésre is próbált választ adni előadásában Csáki Árpád háromszéki történész. Bemutatójának témáját a protestáns lelkészek és iskolamesterek kiváltságlevei képezték, mint elmondta, ezek több dolog miatt is fontos szereppel bírtak. Mint azt kifejtette, megszűnt a cölibátus, és az özvegyek, utódok helyzetét a kiváltságlevelekkel lehetett tisztázni, konkrétan így kaphattak adómentességet.

Csáki Bethlen Gábor fejedelem 1614. évi kiváltságlevelét vázolta fel a hallgatóságnak. „Egy öt pontos levélről van szó, amelynek első két pontja az adómentességre, míg a további három az egyházi kérdésekre vonatkozik” – mondta. Mindemellett még I., valamint II. Rákóczi György levelével is megismerkedhetett a hallgatóság.

Külföldiek tőkebefektetései hajdanán

Nem csak mai világunkra jellemző a külföldi befektetők térhódítása, dr. Nagy Róbert előadásából kiderült, már a századfordulón is jelen voltak térségünkben a máshonnan érkező „vállalkozók”. Az előadó többek között a német bankok megalakulására is kitért mondandójában, mint kifejtette, ezeknek nagy szerepük van mind Magyarország, mind pedig Székelyföld fejlődésében.

Dr. Nagy Róbert az 1880-1890 közötti időszakot taglalta, előadásában a külföldi befektetők jelenlétének előnyeire, valamint hátrányaira is kitért: előnyként többek között a székelyföldi termékek külföldre kerülését, míg hátrányként a nyersanyag kiaknázást említette az előadó.

Székely katolikus püspökök címerei

Bernád Rita, a gyergyószentmiklósi főesperesi levéltár munkatársa képekkel gazdagított előadással érkezett, ő a székelyföldi püspökök címereit, pecsétjeit mutatta be az érdeklődőknek. „Mindez szép, egyedi és különleges, szinte parancsol, hogy foglalkozni kell vele” – kezdte mondandóját, majd időrend szerint bemutatta a székely katolikus püspökök címereit, kielemezvén azokat. A szimbólumok mellett az egyházi ruházatokra is kitért az előadó, a hallgatóság a sok érdekesség mellett megtudhatta, a papi kalapok is egy hierarchikus rendszert tükröztek.

Hogyan szerzett Gyergyószentmiklós mezővárosi jogot?

A történelmi konferencia előadássorozatát az esemény egyik szervezője és egyben házigazdája, dr. Garda Dezső történész tartotta. Az egyetemi tanár egy igencsak érdekes témával rukkolt elő, Garda Gyergyószentmiklós mezővárosi jogáról beszélt, illetve megszerzésének körülményeiről. Előadásában többször is hangoztatta, Gyergyószentmiklóst sokkal korábban várossá kellett volna nyilvánítani, állítását pedig több ténnyel, többek között a város lakosságának számával támasztotta alá. „Minden körülmény megfelelő volt ahhoz, hogy Gyergyószentmiklós mezővárosi jogot kapjon, azonban ez mégsem történt meg, csak sokkal később” – mondta.

Előadása középpontjában a székely határőrség megszervezése, állt. Garda kifejtette, a gyergyószentmiklósiaknak eszük ágában sem volt fegyvert ragadni. Pénzzel sem lehetett őket megvesztegetni, így Buccov habsburg tábornok felajánlotta, hogy városi jogot kap Gyergyószentmiklós, csupán lépjenek fegyverbe a lakosok – hangzott el a történész előadásában. „Az emberek azonnal másképp viszonyultak a dolgokhoz, így kapott Gyergyószentmiklós mezővárosi jogot, a határőrség ellenzőit pedig letartóztatták” – mondta.

Dr. Csukovits Enikő és dr. Tringli István is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történelemtudományi Intézetének munkatársa, sokadik alkalommal járnak Gyergyószentmiklóson. Mindketten hetedik alkalommal vesznek részt a konferencián, és készségesen nyilatkoztak portálunknak.

Dr. Csukovits Enikő a következőképpen vélekedik Gyergyószentmiklósról és a konferenciáról: „Gyergyószentmiklós nekem egy nagyon idegen világ volt amikor először itt voltam, annak azonban már körülbelül 15 éve. Mindig találkozunk azokkal a kollégákkal, akiket itt ismertünk meg, ez tehát egy visszatérő, állandó ritmusú találkozás. A konferencia mindig ad valami újat, ami jelenthet egy érdekes előadást is.”

Dr. Tringli István így vélekedik: „Egyrészt a közönséggel való találkozás hoz vissza mindig Gyergyószentmiklósra. Már néhány éve nem tanítok, de mégis fontosnak érzem ezt a jellegű találkozást. Az erdélyi közönség tán egy kicsit jobban odafigyel a történelemre, mint mondjuk a magyarországi. A másik dolog a kollégákkal való találkozás. A városról csak annyit szeretnék mondani, hogy számomra ez a Székelyföld.”

Május 24-én, szombaton, a konferencia meghívottjai csángóföldi tanulmányi kiránduláson vesznek részt, majd 18 órától egy kerekasztal-megbeszélés formájában értékelik ki a munkákat.