Fotó: Kristó Róbert
Közel 260 ezer egészségügyi biztosítottból csaknem 120 ezren hozzájárulás befizetése nélkül részesülnek szolgáltatásokban a Hargita megyei egészségbiztosítási rendszerben. A 2015 végén összesített adatokból az is kiderül, hogy több mint 50 ezer embernek nincs egészségbiztosítása a megyében.
2016. június 09., 10:532016. június 09., 10:53
2016. június 09., 11:042016. június 09., 11:04
119 716 személy élvezheti a megyében hozzájárulás fizetése nélkül az egészségügyi alapszolgáltatásokat – tudtuk meg a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár szerkesztőségünkhöz eljuttatott statisztikájából. Többek között gyermekek, diákok, egyetemisták, fogyatékkal élők, társbiztosított személyek, 870 lejnél kevesebb nyugdíjjal rendelkezők, jövedelem nélküli terhes nők, illetve különböző jogszabályok kedvezményezettjei tartoznak ebbe a kategóriába. Ezek a személyek ugyanis nem rendelkeznek bejelentett jövedelemmel.
Ezzel szemben – ugyancsak tavalyi adatok szerint – 137 977 egészségbiztosítási hozzájárulást fizető biztosított személy él a megyében. Közéjük tartoznak egyebek mellett a foglalkoztatottak, egyéni vállalkozók, munkanélküli vagy szociális segélyből származó jövedelmet megvalósítók, illetve a bejelentett mezőgazdasági jövedelemből élő személyek.
A kimutatásból az is kiderül, hogy a tavalyi esztendőben 53 174 személy volt a megyében, akik nem sorolhatók a fentebbi kategóriák közé, szóval egyáltalán nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással. Hargita megye összlakosságához viszonyítva – amely a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 310 ezer –, ez egy igen kimagasló arány – vélekedett érdeklődésünkre Duda Tihamér, a Hargita megyei biztosítópénztár elnöke. „Az ide tartozók semmilyen bejelentett jövedelmet nem valósítanak meg, legtöbb esetben gazdálkodásból élnek. Ők csak a minimális egészségügyi ellátási csomagra jogosultak, amely kis híján csak a sürgősségi ellátást foglalja magába” – ismertette Duda.
Duda Tihamér kifejtette, hogy mivel a biztosítópénztár a megye lakosságának csak kevesebb mint a fele után kapja meg az egészségbiztosítási járulékot – amely legkevesebb 69 lej egy hónapban –, és több mint százezren vannak, akik amellett biztosítottak, hogy nem fizetnek hozzájárulást, nem beszélve arról az 50 ezer emberről, akik nincsenek is benne a rendszerben, nagy problémát jelent az év közben felmerülő költségek kiegyenlítése. „Lényegében ez a rendszer nincs egyensúlyban. Tavaly például, több mint 72 millió lejjel többet költött a megyei biztosítópénztár, mint amennyi bevétele volt. Ez 30 százalékos hiányt jelentett” – számolt be az elnök. Egyébként az intézet statisztikai adatai szerint míg 2015-ben 167,1 millió lej összjövedelme volt a pénztárnak az egészségbiztosítási hozzájárulásokból, addig 240,1 millió lejt költöttek el abban az esztendőben.
„Ha másfélszer ekkora alap állna rendelkezésünkre, mint a tavaly bejött összeg, akkor például nem lennének nagy várólisták sem a labor, CT- vagy épp MRI-vizsgálatokra. Azért kell egyes esetekben, akár több mint fél évet is várni ezekre, mert a biztosítási pénztárnak kevés pénz áll a rendelkezésére, és ezt a lehető leghatékonyabban kell elköltenie” – fejtette ki Duda. Épp ezért – fűzte hozzá – meg kell találni azokat a módszereket, amelyek révén stabilizálni lehetne a rendszert.
„Vitathatatlan, hogy azok a személyek, mint például a gyermekek, a jövedelemmel nem rendelkező terhes nők, kismamák esetében biztosítani kell az egészségügyi ellátást. Viszont célszerű lenne például a társbiztosítottak esetében az egészségügyi hozzájárulás fizetése, illetve a speciális törvények kedvezményezettjei részére megtalálni azokat a lehetőségeket, miszerint a kedvezmények finanszírozása az egészségbiztosítási rendszeren kívüli forrásokból történjen” – vetette fel az elnök. Továbbá fontos lenne megtalálni azokat a módozatokat, törvényes lehetőségeket, amelyekkel a nem biztosítottak számára is kötelezővé lehetne tenni az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetését – fűzte hozzá.
A megyei egészségbiztosítási rendszer jövedelmének arányát pozitív irányba lendítené a megye gazdasági fejlődése is. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha a növekszik az alkalmazottak száma vagy a jövedelme, az maga után vonja a befizetett egészségbiztosítási hozzájárulások értékének növekedését is – vonta le a következtetést Duda Tihamér. Mint mondta, ha a fentiek megvalósulnak, lehetőség nyílik egy hozzáférhetőbb egészségbiztosítási csomag finanszírozására a jogosultaknak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
szóljon hozzá!