Télűzés sűrű havazással

Ostorcsattogtatás, kurjongatás, énekszó csalogatta kapuik elé az újfalviakat, a Katorzsa Néptáncegyüttes hagyományőrző csoportja már a reggeli órákban útra kelt, hogy a falu minden szögletébe eljuttassa az alig pár éve felelevenített hagyományt, a farsangolást. A csíkszentdomokosiaktól „tanulták el” a szokást ezelőtt négy évvel, azóta minden esztendőben a Dobai ad alapot a farsangi mókázásnak. „Táncos ember lehetett Dobai, akiről nevét kapta ez a farsangi szokás. Tulajdonképpen a mulatozás időszakát temetjük el az énekkel, tánccal és persze bolondozással” – mondta el érdeklődésünkre a vidám menet egyik főszereplője, Sánta Rózsi, az idős menyasszony. Az arát korban hozzá illő vőlegénye, Piros Vince kísérte, és a násznép között is csak elvétve lehetett zsenge korút felfedezni. Persze ez mind a látszat, a kucsmák, fejkendők egytől egyig fiatal arcokat takartak.

Szárhegyen nagybőgőt temettek

Szárhegyen is vasárnap temették el a zenés mulatságok időszakát, ezzel együtt a vigasságok tekintélyes kellékét, a nagybőgőt is. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, pap végezte a szertartást, az elhunyt földi életének emlékezetes mozzanatait pedig sirató asszonyok sorolták jajveszékelve. A Cika Hagyományőrző Csoport tagjai a délelőtti szentmisét követően keltek útra, idén a falu alszegi részén vonultak át. Az előre kitűzött megállóhelyeken felcsendült a zeneszó, az ének, a népviseletbe öltözött farsangolók táncába pedig a bámészkodók is bekapcsolódtak. A jókedvcsinálókat sehonnan nem engedték el fizetség nélkül; fánkból, forró teából, kontyalávalóból mindenkinek bőségesen kijutott.

Remete és Ditró együtt ünnepelt

A terülj, terülj asztalkám, eszem-iszom nem maradt el a gyergyóremetei farsangról sem. Egy asztalról evett a kaszás, tucatnyi ördögfióka, bohóc, cigány asszony, boszorkány, a rém rendes család tagjai és még Isten tudja hányan. Igazi tömeg verődött össze a találkozóhelyen, a csutakfalvi Kossuth téren, a farsangoló helyi néptáncosok és önkéntes fiatalok mellett a ditrói hagyományőrző csoport tagjai is részt vettek, a vonuló vidám menetbe pedig több falubéli is bekapcsolódott. Az ostorcsattogással, kolompolással,  kurjongatásokkal tarkított bolondozás csupán egyetlen résztvevő számára volt „holt komoly”, a bábu volt az, ki végét lelte Kápárnál. Nem tartott sokáig az érte való sírás-rívás, háziak és vendégeik sietve vonultak át Ditróba, ahol a falu alszegi részén folytatták a farsangi mókázást.

Csujogtatva temették a telet a szentmiklósiak

Gyergyószentmiklóson az elmúlt években már megszokott forgatókönyv szerint zajlott a télűző farsangolás. A város főterén és a Gábor Áron utcán hosszú sorokban haladtak a „gyászolók” a Népművészeti Alkotóházig. Itt az udvarban zajlott aztán Cibere vajda és Konc király összecsapása. A küzdelmet nem mindenki láthatta, és ennek oka az, hogy az alkotóház udvara igencsak szűkösnek bizonyult a farsangoló százak számára, sokan a kapun kívülről leshették a történteket. A csatát egyébként idén is Cibere vajda nyerte, jelezvén, hogy elkezdődött a negyvennapos böjt, de örvendetes, hogy ugyanakkor a tél s vele minden rossz tűzre került az elégedett bábu által megszemélyesítve.