A legeltetési szabályzat nem változott, de a betartását szigorúbban veszik, mint eddig – hangzott el a gyergyószentmiklósi gazdafórumon. Szakemberek tájékoztatták a gazdálkodókat, állattartókat arról, hogy mi a teendő vadkárok esetén, mi változik a mezőgazdasági támogatásokat illetően, de az is felmerült: a barompiacot jó lenne elköltöztetni.
2015. március 01., 19:392015. március 01., 19:39
A legeltetési szabályzatot a gazdák kilencven százaléka jónak tartja és betartja, de vannak néhányan, akiknek kihágásaik a szomszédokat, más gazdálkodókat károsítanak. Éppen ezért idéntől szigorúbban követik a szabályzat betartását – ígérte a gazdafórumon Nagy Zoltán alpolgármester.
Konkrétan ez azt jelenti, hogy aki esztenát akar létesíteni a Gyergyószentmiklóshoz tartozó területeken, annak a helyi rendőrségtől is engedélyt kell erre kapnia, bizonyítania kell, hogy esztenája megfelel a követelményeknek. Ugyanakkor a helyi rendőrség ellenőrzéseket is fog folytatni a legeltetés kapcsán, és ha szabálytalanságokat tapasztal, büntetések várnak a kihágásokat elkövetőkre. A cárina határai nem változtak, és a havasi legelőkre idén is május 15–20. között szabad kihajtani a csordákat, nyájakat.
Az eseményen jelen volt a vadásztársaságok képviselője is. Bíró Árpád felvetette, az a tapasztalat, hogy az esztenákon húsz kutyát tartanak, amelyek igazából nem sokat segítenek az állatok őrzésében. Azt javasolta, kevesebb, de valóban jó kutyával őriztessék a nyájakat, és ezek tartásánál is kövessék az előírásokat. Természetesen sok szó esett a vadkárokról, hogy érdemes-e egyáltalán bejelenteni, ha egy juhot megöl a medve vagy a farkas. Kiderült, az emberek nem igazán bíznak abban, hogy az ilyen esetekben valóban kártalanítják a gazdát.
A szakemberek elismerték, hogy a kártalanítás sokszor nagyon lassan halad, néha évekbe telik, míg a vadkárt megtérítik, mégis arra figyelmeztették a gazdákat, minden kárt azonnal jelentsenek az illetékes önkormányzatnál. „Ha nincs papíron jelentve a medvetámadás, akkor Bukarestben azt látják, hogy nincs is semmi probléma, és akkor nem is adnak kilövési engedélyt a garázdálkodó vadakra” – hangzott el.
Csavar Zsolt, az APIA munkatársa a mezőgazdasági támogatásokkal és pályázati lehetőségekkel kapcsolatos változásokat ismertette. Figyelmeztette az állattartókat, hogy az unió milyen előírások betartását várja el például a trágya tárolására, és amennyiben valaki nem épít betonozott tárolót, úgy elveszíti a támogatási lehetőségeket is. Felmerült egy új hátráltató körülmény a gazdálkodásban: a haris madár védelmét szolgáló intézkedések. Amint elhangzott, nem első eset, hogy úgy döntenek egyes területek védelmi zónává nyilvánításáról, hogy senkit nem kérdeznek meg a helyi gazdák vagy szakemberek közül. Ilyen a haris madár védőzóna. Idéntől a teljes Gyergyói-medence ilyen besorolást kapott. A szabály szerint a kaszálókat csak augusztus végén lehetne megkaszálni és más betarthatatlan előírások is vannak. Mint kiderült, a környezetvédelem fontosságát nem is vitatja senki, de azt mégis túlzásnak tartják, hogy ez a gazdálkodást ellehetetleníti. Hogy ez a szabályozás végül miként lesz betartható, egyelőre igencsak kérdéses. A harist egyébként kevesen ismerik, senki nem látott egyet sem a környéken. Valamilyen szakemberek felmérése állapította meg, hogy a Gyergyói-medence ennek a madárnak kedvelt költőhelye. Ugyanakkor furcsa módon ugyanezen szakemberek szerint a megye északi felét, a román többségű vidéket nem kedveli a haris, ott tehát nem kell újabb szabályokat rákényszeríteni a gazdákra.
A gazdafórumon kérdéseket tehettek fel az érdeklődők a környezetvédelem illetékesének, a körzeti állatorvosnak is. A mintegy hatvan gazda valóban új információkkal gazdagodott a tevékenységüket érintő változásokkal, tudnivalókkal kapcsolatban. Az esemény végén Nagy Zoltán alpolgármester feltette a kérdést: van-e igény a barompiac működtetésére? A válaszokból kiderült, a jelenlegi helyszín nehezen megközelíthető a gazdák számára, másrészt a közeli téglagyári cigánytelep lakói is zavarják az állatvásárt. Szükség lenne ugyan a barompiacra, de nem itt és nem ilyen formában.
Felmerült egy olyan javaslat, hogy az állatvásár költözzön a vasúton alul az elhagyott bánya környékére. Ott könnyen elérhető volna a környék falvaiból érkezők számára is, hiszen a mezőn át akár Újfalu és Csomafalva, akár Szárhegy felől is megközelíthető lenne. Nagy Zoltán ezt jó ötletnek tartotta, ígérte, megkeresi a megoldást a gazdák kérésének teljesítésére.
Eltelt egy hónap, amióta újra bevezették a fizetéses parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson. A tapasztalat szerint a kezdeti félreértéseket leszámítva az emberek többsége betartja a szabályokat. A bérletet váltók száma meghaladta a 300-at.
Többen kimenekültek egy gyergyószentmiklósi húsfeldolgozó épületéből, amint a létesítményben tűz keletkezett kedden este. Egy ember égési sérüléseket szenvedett a karjain. Jelenleg is zajlik az oltás.
Érdekes eszmefuttatásra hívja olvasóit a kultúráról a gyergyószentmiklósi könyvtár csütörtökön. Meghívottjuk Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője lesz.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
szóljon hozzá!