
Eddig szemetet gyűjtöttek a közterekről, mostantól „komolyabb” munkát kell végezzenek a szociális segélyben részesülők – vezették be az új szabályt Gyergyóújfaluban. A község polgármestere reménykedik, a következetes foglalkoztatás enyhít a cigányproblémán.
2014. november 05., 20:192014. november 05., 20:19
Jelenleg is vannak gondok a közösségi együttélésben, de főként a jövőt „félti” Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere. Meglátása szerint a közbiztonságon túl a megélhetés is valós gondot jelenthet néhány év múlva, ha a községben élő, nagyszámú roma közösség nem változtat jelenlegi életvitelén. A becsületes munkához való hozzászoktatás a cél, ebben próbálja őket támogatni a településvezetés.
Eddig a közterek tisztán tartása volt a szociális segélyre jogosultak feladata Újfaluban, szerdától szigorúbb követelményeknek kell eleget tenniük: kaszával, gereblyével, más kézi szerszámmal végzendő feladatokat bíznak rájuk. A szigorítás abban is megnyilvánul, hogy ha nem végzik el megfelelően a rájuk bízott feladatokat, megvonják tőlük a segélyt.
Az intézkedés mintegy hetven személyt érint, akiknek heti két alkalommal, szerda és pénteki napokon szab ki teendőket az önkormányzat. Szerdán a Nyírben az útszéli bozót kivágását kezdték el. „Nem az a lényeg, hogy két nap alatt elvégezzenek egy-egy munkát, hanem az, hogy hozzászokjanak: juttatásaikért meg kell dolgozni, illetve ahhoz, hogy nekik is van hozzájárulásuk a közösségi létformához” – magyarázta Egyed József.
Nincs „csattanója” a törvénynek
A községben egyébként nem ez az egyetlen próbálkozás, idén kora tavasszal a ki nem fizetett büntetéseket dolgoztatta le az adósokkal az önkormányzat. Az „akció” csak részben volt sikeres, ugyanis nem mindenki rótta le a munkaórára váltott bírságát. „Rájöttek, hogy nem jár súlyos következménnyel, ha nem dolgozzák le a megszabott munkaórákat, és ezt ki is használták. A vonatkozó törvénynek ugyanis nincs »csattanója«” – mondta Egyed. Mint magyarázta, a jogszabály szerinti eljárás olyan, mint egyfajta körforgás: „ha valaki nem végzi el a munkát, azt nekünk le kell jelenteni, az egyszer már munkaórára váltott büntetést ismét pénzbírsággá változtatják, amiből munkaóra ismét csak akkor lesz, ha azt bírósági úton kérvényezzük.... Ez így megy addig, amíg meg nem unjuk.”
Kis lépésekkel haladnak
A polgármester úgy véli, a kormánynak nem érdeke a romák felzárkóztatása. Következtet egyik elvetett pályázatuk kapcsán, amellyel a községben élő cigányság számára teremtettek volna munkalehetőséget a Norvég Alap támogatásával. Zöldségeskertek létrehozásával kertészkedésre tanították volna a romákat, azzal a céllal, hogy becsületes munkával teremtsék elő a mindennapi betevőt.
„A romáknak is megvannak a problémáik, jó részük szeretne dolgozni, de nem igazán van ahol. Mi ezt a kategóriát szeretnénk támogatni” – közölte Egyed. Elmesélte, hogy kollégáival végignézték a pályázatokat, és az Újfalu által benyújtott projekten kívül egy munkaalapút sem fedeztek fel. „Úgy tűnik, hogy Romániában nem munkával akarják integrálni a romákat, hisz olyan projekteket támogatnak, amiknek azonnali és igen csekély hozadékuk van, nem pedig a hosszú távra átgondolt terveket” – fogalmazott.
A „kertészkedős” projekt nagy lépés lehetett volna a cigányprobléma orvoslásának útján, támogatás hiányában azonban kis léptekkel próbálnak haladni. „Ha erre nem fordít hangsúlyt az Európai Unió, akkor nincs, amit erőltetni. Mi folytatjuk az eddigieket, osztjuk a szociális segélyt, viszont maximálisan meg fogjuk követelni a munkát az arra jogosultaktól” – szögezi le Egyed József.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
szóljon hozzá!