Rendezetlen etnikai kérdések – Balkán-krízis és migrációs téma az EU-táborban

A volt RMDSZ-elnök szerint ezen országok integrációja során ugyanis az Európai Unió a legkönnyebb és egyben a legveszélyesebb megoldást választotta: egyenruhát próbált rájuk húzni. Markó úgy fogalmazott, Európa „megpróbálta Prokrusztész-ágyba bújtatni ezeket az országokat”, és nem vette figyelembe, hogy minden országnak meg vannak a sajátos etnikai kérdései.

„Hiszen a görögországi válság is bebizonyította, hogy a görögök bizony nem németek, ahogyan a magyarok, a románok sem németek, de vajon nekünk olyan Unió kell, amelyben mindenki német?” – tette fel a kérdést.

Szerinte a kontinens és az Amerikai Egyesült Államok vezetői máig nem tudatosították az etnikai kérdés rendezésének jelentőségét a térségben, és ezt az Ukrajnában kialakult drámai helyzet mutatja a legjobban. A politikus szerint az ukrajnai konfliktus súlyos hatással van az egész térségre, Románia egy potenciálisan háborús övezet közelében találta magát, és ez katonai szempontból igen felértékelte az országot.

„Én azonban nem örülök ennek a felértékelődésnek, hiszen ez azt jelenti, hogy itt egy jelentősebb katonai, NATO-jelenlétre van szükség. Azt gondolom, hogy nekünk nem szabad ilyen háborús alternatívákban gondolkodni. Ha mi egy olyan régióban fogunk élni, ahol nem a nyugati demokratikus rendszerekhez való felzárkózás lesz a legfontosabb cél, hanem az, hogy itt egy katonailag stabil régió legyen” – szögezte le Markó Béla, aki szerint a helyzetet tovább rontja, hogy a szeptember 11-ei egyesült államokbeli merényletet követően megváltozott a világ, és az Egyesült Államok számára a térségünkben nem a demokratikus berendezkedés, hanem a stabilitás a legfontosabb.

„Ebben a térségben mindenütt zavar van a demokrácia értelmezésével, ez arra kell késztesse az Európai Uniót és mindannyiunkat, hogy végiggondoljuk, hogyan kellene a jövő Európáját felépíteni” – hangsúlyozta előadásában Markó Béla.

Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők szombati előadásukon azt hangsúlyozták: a migrációt nem lehet kizárólag humanitárius kérdésként kezelni Európában, a jelenség immár biztonságpolitikai problémákat vet fel. Sógor Csaba kiemelte: 25 millió muzulmán él az EU-ban, és nem zárható ki, hogy megpróbálják majd a saját képükre formálni azokat az országokat, ahol nagy számban élnek.

Úgy vélte, Ázsia és Afrika bizonyos területeit segíteni kell abban, hogy biztonságosabbá váljanak, és kevesebben vándoroljanak el. „Európának múltbeli hibái, az egykori gyarmatosítási törekvések miatt is felelősséggel kell ezt a kérdést kezelnie” – fogalmazott Sógor.

Winkler Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlási kérdés vizsgálatakor határozott különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Ez utóbbi állandó kihívást jelent az EU számára, hiszen migráció mindig is volt, van és lesz addig, amíg gazdasági és életszínvonalbeli különbségek léteznek régiók, országok, kontinensek között – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet, az RMDSZ ügyvezető elnöksége és a Kós Károly Akadémia Alapítvány által tizenkettedik alkalommal megszervezett tábor vasárnap este ért véget.