– A legtöbb gyergyószentmiklósi Gyergyói Hírlap-olvasó a lakóhelyük környékén remélt, várt változásokról érdeklődik. Például: a Bălcescu utca lakói miért nem kapnak járdát és csatornázást?

– A vízvezetési és csatornázási programunk, amely 2006-ban indult el, nyilvánvalóan nem elégséges arra, hogy a város egész területét lefedje. Többször újratárgyaltuk, fel kellett állítanunk egy prioritást, hogy hol hasznosítsuk a rendelkezésre álló forrásokat. Azért esett a választás a város déli felére, hogy a Békény szennyeződését megállítsuk, hiszen tudjuk, hogy jelenleg is sok háztartásból a szennyvíz egyenesen a patakba folyik. A jelenleg zajló csatornázási munkálatok tehát erre az övezetre terjednek ki.

Ami a járdákat illeti, itt szintén egy fontossági sorrendet kellett felállítanunk. A központtal kezdtük, hiszen itt mindenki megfordul. A Bălcescu utcai lakos is bejár, ezzel szemben a város széleire kevesebben járnak ki gyalog. A Bălcescu utca lakói számára egyébként jó hírem van, idén tervbe vettük azt, hogy megoldjuk a megközelíthetőségét a Sláger Centernek, járdát építünk itt, és átjáró is készül majd.

– A csatornázással, a járdákkal és persze az utakkal kapcsolatosan számos kérdést tettek fel olvasóink. Kérdezik, hogy mikor lesz járda a Kossuth Lajos utcában az UIL-tól az Orosz Kálmánig? Mi lesz a Bucsin negyedi és a Virág negyedi járdákkal? Mikor lesz csatornázás a Tölgymező, a Tűzoltó utcában?

– Sajnos azt kell mondanom a kérdezőknek, hogy a Kossuth Lajos utca bal oldalán nem tervezünk ebben a mandátumban járdaépítést. A Bucsin negyedben a jobb oldalon a vasútállomástól egészen a Virág negyedig sikerült kiépíteni a jó minőségű járdát. A két lakónegyedben a járdaépítésnek csakis akkor lesz érdemes nekikezdenünk, ha itt is elkészül a föld alatti vezetékek lefektetése. Új csatornarendszer kell, amit reményeim szerint pályázati lehetőségek kihasználásával sikerül majd megoldani. Foltozgatunk, a gödröket igyekszünk betömni, de nagyobb, összefüggő járdaépítést vagy útjavítást a negyedekben nem tervezünk a közeljövőben. A Tölgymező és a Tűzoltó utcai lakosokat is türelemre kell kérnem, várjuk, hogy mikor jutunk forrásokhoz a csatornarendszer folytatásához. Akkora volumenű munkálatokról van szó, amelyeket a város saját költségvetéséből képtelen lenne elvégezni.

– Nemrégiben egy tanácsülésen szó volt a Gimnázium (Miron Cristea) és a Fehér Dávid, valamint a Rózsák utcájának felújítási terveiről. Ezekre is rákérdeztek olvasóink.

– A Gimnázium utca környékén komoly fejlesztéseket, átalakításokat tervezünk, amelyek első lépései már idén meg is történnek. Tavaly elkészültek az előtanulmányok, ezek a Kárpátok utcától, az esketőteremtől kezdődően az egész környék megszépülését eredményeznék. Idén lebontjuk a régi kazánházat, és garázsbontásokra is sor kerül, helyükön a területet lekövezzük, parkolókat alakítunk ki. Az előtanulmány szerint 2,2 millió lejbe kerül a környék felújítása. Gondolkodunk azon, hogy erre is pályázatot készítünk, mert egyszerre nem tudnánk kivitelezni az egész környék rendbetételét. Ettől függetlenül már idén elkezdődik a munka. A Gimnázium utcában a középső sávot mindenképpen járhatóvá tesszük már idén. A Rózsák utcája esetében szintén kész vannak az előtanulmányok, idén egyelőre előkészítjük a terepet, hogy amint lesz egy sikeres pályázatunk, megvalósíthassuk a beruházást.

– A Bucsin negyedi „pléhbarakkot” mikor lehetne átformálni templomnak, legyen szép tornya, mert az adja meg a templomnak a külső, szép formáját? Amikor mi fizettük a tízlejes téglajegyeket, akkor a Szent István templom tervrajzában egy elfogadható, szép katolikus templom mutatkozott, de valami okból nem tartották tiszteletben. Az eredeti elképzelés a Bucsin negyedet szépítette volna, ez a mostani inkább csúfítja – veti fel egy olvasó.

– Látható, már tavaly elkezdtük a tér rendezését, idén szeretnénk kihelyezni Szent István szobrát, és készülnek a harangláb tervei is. Látványos változások, fejlődések lesznek a templom körül.

– Miért emelték az adót?

– Nem emeltünk adót, hanem ahhoz a rendelkezéshez igazodtunk, amelyre a kormány kötelezett. Hozzátenném, hogy Gyergyószentmiklóson bizonyos adónemek 300 százalékkal kisebbek, mint más városokban, és vannak olyan adófajták is, amelyek egyes falvakban is nagyobbak, mint itt a városban.

– Miért seperték szőnyeg alá a fertőző kóbor macska ügyét? A kutyák sorsa részben megoldódott, a macskáké nem.

– A kóborkutya-probléma valóban a város egyik fontos gondja. Menhelyet építettünk, mert úgy láttuk, ez lehet a gond orvoslása. A kóbor kutyák azonban nem tűntek el az utcákról. Ezért eldöntöttük, idén visszavesszük a menhely működtetését és a kóbor kutyák befogásának feladatát. Bővítjük a menhelyet, és kijelentem, hogy idén befogjuk az összes gazdátlan kutyát, és menhelyre szállítjuk. Meg fog szűnni a kóbor ebek szabad kószálása a gyergyószentmiklósi utcákon. Ha pedig újabb falkák, kieresztett állatok kerülnek a városba, ismét gondoskodni fogunk ezek befogásáról.

Hozzátenném, hogy dolgozunk egy szabályzaton, ami rendezné az állattartási kötelezettségeket a városban. Idén még saját költségünkön fogjuk fedezni a kutyák befogását, a menhely bővítését, jövőre azonban adózási rendszerünkben illetéket vezetünk be, amelyből biztosítani tudjuk az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ezt megelőzően azonban lakossági fórumokon kérdezzük meg a gyergyószentmiklósiak véleményét, hogy fizetnének-e egy bizonyos összeget azért, hogy a kóbor kutyák problémája véglegesen rendeződjön.

Az olvasónak igaza van abban, hogy nem foglalkoztunk a kóbor macskák kérdésével, ugyanis nem tartottuk annyira fontosnak, mint a kutyaproblémákat. Ha az utcáról sikerül eltüntetni az ebeket, akkor valószínűleg a macskák befogásának is meg kell történnie, hiszen könnyebben szaporodhatnak el.

– Mikor lesz tiszta, por és szemét nélküli városunk?

– A por és a szemét fokozatosan fog eltűnni az utcáról. Először az kell, hogy a közmű-infrastruktúra kiépítése megtörténjen, az ásások befejeződjenek, és az utcákat leaszfaltozzuk. Amíg a beton útburkolatok mállanak, sok utca pedig földút, addig nem is lehet igazán portalanítani a várost.
Számításaim szerint a város tízévi költségvetése csak ezek megoldására sem lenne elég. Uniós pályázatokra számítunk.

Persze amint teljesen elolvad a hó, idén is összegyűjtjük a télen kiszórt csúszásgátlót, és elvégezzük az alapos városi nagytakarítást. Egy seprőgép is be fog segíteni, ott, ahol jó aszfalt van. Fel fogjuk kérni a lakókat is, hogy vegyenek részt a takarításban.

Hangsúlyoznám, hogy ez sikeres legyen, ahhoz a városiak hozzáállása is kell, mindenki seprűt, lapátot kell fogjon a takarításhoz, és főként, vigyázzon is a tisztaságra. Az önkormányzat soha nem lesz képes egyedül tisztaságot tartani, ha mi, polgárok, városlakók nem vigyázunk környezetünk tisztaságára. Itt is szigorítások lesznek, egy új szabályzatot fogunk összeállítani, kötelezni fogjuk az embereket, hogy a saját portájuk előtti területet tartsák rendben. Amennyiben nem, úgy kénytelenek leszünk büntetni. Sajnos azt látjuk, a szép szóval manapság keveset tudunk elérni, kevés emberben maradt meg a kötelességtudat.

– Megbízik a hivatalnokok korrektségében? – kérdezi egy olvasónk, hozzátéve, hogy az utcán sétálóknak nem adna fizetést.

– A kollégáimnak, a hivatal alkalmazottainak korrektségében, hozzáállásában megbízok. Vannak persze olyanok is, akiknek munkaköréhez tartozik, hogy az utcákat járják, bizonyos felméréseket, ellenőrzéseket végezzenek. Nem tudok olyanról, hogy munkaidőben bárki is indokolatlanul magánügyben sétálgatna az utcákon.

– Mikor teremtenek munkahelyeket?

– Lehet, hogy meghökkentő, amit mondok, de akkor, amikor a lakosság valóban dolgozni szeretne. Lehet nézni a hirdetéseket, naponta kínálnak állásokat, tehát van munkalehetőség. A gond az, hogy sajnos az emberekben – és nem csak a gyergyószentmiklósiakban – van egy olyan hozzáállás, hogy „ennyi pénzért én nem dolgozok”. Valóban sok vállalkozó nagyon keveset fizet az alkalmazottaknak, ami tényleg nem vonzó, és aki munkát keresne, azt a 600–700 lejt akár alkalmi munkákból is elő tudja teremteni.

Ne várjon senki hatalmas cégeket, amelyek nagy üzemeket telepítenének a Gyergyói-medencébe, ahol akár ezren dolgozhatnának. Nem lesz ilyen. Már csak az időjárás miatt sem éri meg egy nagyvállalkozónak, hogy itt fektessen be, itt nehezebb profitot termelni, hiszen Gyergyóban két hónappal többet kell fűteni, mint akár ötven kilométerrel arrébb, ami hosszú távon hatalmas költség lehet, nem beszélve arról, hogy a közlekedés is nehézkes szerpentines útjainkon. Emiatt gyakorlatilag nincs esély itt nagy iparvállalatok megtelepedésére. Keressük ezeket a lehetőségeket is, de én csak azt tudom javasolni, hogy mindenki „háztájiban”, állattenyésztésben, kis vállalkozásokban, saját erőből igyekezzen megtalálni a boldogulását itt. A turizmustól várjuk a lehetőségeket, ebben sokan megtalálhatják számításaikat.

– Elégedett-e a lakosság támogatásával? Meg van-e elégedve a gyergyószentmiklósiakkal?

– Őszintén megmondva, viszonyítási szempont az egész. Volt egy több évtizedes kommunizmus, ami alatt széthulltak a közösségek, családok, az erkölcsök megváltoztak, nincs igazi törődés gyermekünkkel, apánkkal, anyánkkal, szomszédunkkal, elidegenítette az embereket egymástól az agymosás, elszakított a gyökerektől, a múltunktól. Ha ehhez viszonyítom, akkor elégedett vagyok, mert még meg lehet szólítani az embereket, még össze tudnak fogni egy közös cél érdekében. De sajnos nem mindenki. A többség passzív, nem tesz semmit saját érdekében sem, nemhogy a közösségért. Fiatalemberek otthon ülnek, kocsmában töltik az időt, nem akarnak dolgozni, előrelépni. Többségük könnyű pénzszerzésről álmodik, és sokszor illegális dolgokon töri a fejét, azért, hogy elérjen irreális, tévében látott célokat. Lehetnék elégedett, de elégedetlen is. Nézőpont kérdése.

– Hogyan látja a jövőt?

– Gyergyószentmiklós jövője a mi kezünkben van. Minden egyes városlakónak és a városvezetésnek a kezében egyszerre. A városvezetés dolga és célja, hogy minél több forrást szerezzen meg, fejlessze az infrastruktúrát, építsen. Legalább ennyire fontos a közösségi élet. Próbáljuk így irányítani a közösséget, hogy magáénak érezze a várost. Úgy látjuk, hogy azok a közösségek fenntarthatók, van jövőjük, amelynek tagjai valóban a magukénak érzik az utat, a fákat, a szemeteskukát, az utcai bútorokat, padokat, nem teszik tönkre, vigyáznak rá. Ebbe az irányba próbálunk haladni. Elmondjuk: Gyergyószentmiklós nem New York, és nem is lesz soha az. Ez egy kisváros, kisvárosi lehetőségekkel, ebben kell jól éreznünk magunkat. Nem az a dolgunk, hogy elmenjünk New Yorkba nagyobb lehetőségeket keresni, más fészkébe beleköltözni, hanem az, hogy a mi kicsiny fészkünket fűszálról fűszálra építgessük, összerakosgassuk. Nem csillogást, hanem a harmóniát kell keressük, egymással és a természettel is. Olyan a jövőnk, amilyennek mi építgetjük. Közösen.