Nem lesz rózsás a teleltetés

Értékelés legeltetési időszak után

Több havasi legelőről a szokásosnál jóval hamarabb be kellett hajtani az állatokat a nyár végén. A kisült legelőkön nem volt mit enniük a juhoknak, teheneknek, de a legnagyobb gond az volt, hogy a kiszáradt források miatt itatni sem lehetett – mondta el Mezei D. Imre gazdaként, ugyanakkor az esztenák dolgaiban, a legeltetési kérdésekben illetékes városházi tisztségviselőként is. A szárazságot nagyon megérezték tehát a gazdák, de maguk az állatok sem úgy gyarapodtak, ahogyan az más nyarakon lenni szokott.

Nehéz helyzetben a gazdák

„Csak a magam példáját mondom: a területemen 8000-10000 kiló szénára számítottam, s abból alig lett 1500. S ezzel így van minden gazda. Nem lesz rózsás az állatok kiteleltetése” – fogalmazott Mezei.

A szárazság hatása miatt az idén nagyon nehéz helyzetbe kerültek az állattartók. Míg a tavaly ősszel 20-30 baniba került egy kiló széna, most hiány van belőle, nehéz eladót találni, de ha van is, az 60 banit kér legalább a szálastakarmány kilójáért. Sarjút pedig nagyon kevesen kaszáltak, az eső későn jött. Mivel nincs takarmány, nem lehet kiteleltetni a jószágot, sokan inkább eladnák a juhokat, a teheneket, de az állatok ára a tavaly óta nagyot zuhant. Míg 2011 őszén 4-5 ezer lejt adtak egy jó fejőstehénért, most 1,5-3 ezer lej között mozognak az árak.

Az esztenások betartották a szabályokat

23 esztena volt idén gyergyószentmiklósi területeken. A városháza által bevezetett legeltetési szabályzatot néhány apróbb kivételt nem számítva betartották a pásztorok. Október 10-ig mindössze két olyan bejelentés érkezett a városházára, amely ki nem fizetett területbérekről szólt, de nagy valószínűséggel ez is rendeződött közben – mondta el Mezei Imre. Ez azt jelenti, hogy a pásztorok időben megegyeztek a legelőterületek tulajdonosaival, és rendben fizették is a bért. A havasokon legeltetett állatok után járó sajtot szintén megkapták a tulajdonos gazdák, legalábbis a városházára idén egyetlen panasz sem érkezett juss elmaradásról.

Vadkárból nem volt hiány

A gyergyói havasi legelőkről öt esetben jelentettek vadkárokat. Farkasok és medvék támadtak a nyájra. Darabszámban a legnagyobb kár a hátsólódaji pásztort érte, ahol 11 juhot pusztítottak el a vadak. Máshol borjakat, teheneket ütött le a medve. Mezei hozzátette, hogy csak azokról az esetekről van hivatalos feljegyzés, amelyekről a károsultak bejelentést tettek, de van arra is példa, hogy egy gazda feleslegesnek látta az utánajárást. Idén a megszokottnál kevesebb volt viszont az elkóborolt állat. A helyi rendőrség ugyan több alkalommal befogott tilosban legelő lovakat, de jóval kisebb számban, mint tavaly.

Mezei D. Imre már most felhívja a figyelmet, hogy azok, akik jövőre esztenákat szeretnének felállítani, időben kezdjék el a területbérleti szerződések megkötését a legelők tulajdonosaival, hogy tavasszal ne legyenek kapkodások, félreértések, esetleg viták.

Ugyanakkor távlatilag azt is jó volna elérni, hogy a gyergyószentmiklósiak állatai egy-két nyájba legyenek összegyűjtve, és ne szanaszét, hiszen így sokkal könnyebb lenne a felügyeletük, kevesebb gonddal járna a hazajövetelkor a kiválasztás – tette hozzá.