Megemlékezés vetélkedővel

A Gyergyói-medence iskolái sorban vállalják fel e vetélkedő megszervezését, legutóbb a csutakfalvi Balás Jenő iskola igazgatója, Laczkó-Szentmiklósi Endre jelentette be: vállalná a házigazda szerepét. Az iskola termeinek kicsinysége viszont indokolttá tette a partner bevonását, így a huszonhét diák megmérettetésére a Remete központjában lévő Fráter György Iskolában került sor.

Hat, hét és nyolcadik osztályos diákok érkeztek a gyergyószentmiklósi Fogarasi Mihály és Vaskertes, a csomafalvi Köllő Miklós, a szárhegyi Bethlen Gábor, a ditrói Siklódi Lőrincz és Csibi Andor iskolából, Orotváról, illetve a helybéliek közül Remetéről és Csutakfalváról. Mindig a szervező tanárra van bízva, milyen versenyszámok szerepelnek a vetélkedőben. Most Laczkó-Szentmiklósi Endre úgy döntött, hogy az elméleti kérdések mellett legyen térképismeret és képfelismerés is, csatajeleneteket kellett beazonosítani, forradalmárokat portréjuk szerint, katonai indulókat hangfelvételről felismerni. „Ezek mellett, ha már Remetén vagyunk, olyan kérdéseket is állítottam össze, melyek a forradalom remetei vonatkozásairól szóltak”.

Rangsorolás volt, jutalom mindenkinek járt. A szervezéshez, étkeztetéshez a helyi önkormányzat és egy remetei-svájci egyesület, az Avully Remete járult hozzá. A dobogósok közé harmadik helyre kerültek a ditrói Siklódi Lőrincz iskola diákjai, másodikok a csomafalvi Köllő Miklós iskola képviselői lettek. Az elsőkre a szervező pedagógus igazán büszke, tanítványai, a csutakfalviak szerezték a legtöbb pontot. Az Eredményről Laczkó-Szentmiklósi humorosan nyilatkozott: „Presztízskérdés volt, hogy ki nyer. Azt mondtam tanítványaimnak, ha nem nyernek, hétfőtől kereshetnek más iskolát”.

A történelemtanár felelevenített néhány olyan momentumot, melyet fontosnak tartott, hogy a versenyre készülő diákok is megjegyezzenek. Például: a Gyergyóban alakult forradalmi bizottság hattagú volt, vezetője az alfalvi Mikó Mihály. Két tagja remetei volt. Továbbá ide kötődik a régeni szemmérték története is. 1948 őszén, amikor az első támadás érte Gyergyót Marostorda felől egy román csapat részéről, a Ditró-Remete-Várhegy háromszögben verték szét a székelyek, többségükben ditróiak és remeteiek. Egészen Szászrégenig üldözték őket. „Itt történt meg az a sajnálatos esemény, de hát egyetlen forradalom sem zajlik az illemszabályok szerint, hogy Szászrégent felgyújtották, porig égett. A kereskedők üzleteinek megrongálása nem vandalizmus, barbárság volt, hanem bosszúállás, amiért a régeni kereskedők átverték a gyergyói tutajosokat hajdanán. Találtam dokumentumokat, melyek szerint, akikre rá tudták bizonyítani, hogy ebben részt vettek, tetemes kártérítésre kötelezték” – fogalmazott Laczkó-Szentmiklósi. Elmondta, a nagy tűz után kellett felújítani a régeni evangélikus templom tornyát is, amely kissé ferdére sikerült. Ezért mondják ma is, ha nincs, menj szemmértékért Szászrégenbe.