Elfogadta az adóhatóság az agrártevékenységet folytatók számára meghatározott idei szabványjövedelmeket, amelyet a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság állított össze. Mint ismeretes, a szabványjövedelmek alapján számolják ki a gazdák számára a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

A szabványjövedelemről
Mint arról már korábban is írtunk, 2013-ban lépett érvénybe az agrártevékenységekre előírt új adózási rendszert szabályozó jogszabály, amelynek értelmében 2014-től a megyei mezőgazdasági igazgatóságok minden évben megállapítják a szabványjövedelmet (románul: normă de venit) az egyes mezőgazdasági tevékenységekre. Ennek során figyelembe veszik a megművelt terület nagyságát, az állatállomány létszámát és az adó mértékét. Ugyanakkor az új jogszabály lényegesen kibővítette az adózandó agrártevékenységek körét: kevés kivétellel minden mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenység adókötelessé vált, de minden tevékenységi ág keretében meghatározott egy minimális, adómentességet élvező nagyságrendet is.

A megyei adatokat vizsgálva kiderült, hogy negyedik esztendeje csökken a szarvasmarha darabjára meghatározott érték, emellett tavalyhoz képest csökkenés történt többek között a gabonafélék, burgonya hektárjára, illetve a méhcsaládok, hízódisznók darabjára meghatározott jövedelemnorma esetében is. Növekedett a tavalyi értékhez képest viszont a juhok és kecskék darabjára meghatározott szabványjövedelem.

Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre kifejtette, minden évben igyekeznek szem előtt tartani a különböző ágazatok alakulását, és annak függvényében meghatározni a szabványjövedelmeket. Emiatt történhetett meg, hogy a juh és kecsketartóknak valamivel többet kell adózniuk, hiszen a tavaly fellendült az ágazat, eközben egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a tejtermelő gazdák, így a szarvasmarhák darabjára meghatározott jövedelemnormát csökkentették. Ugyancsak gyenge évet zártak a méhészek, hiszen az időjárási viszonyok miatt kevés mézet tudtak begyűjteni, így nekik is kevesebbet kell majd adózniuk – sorolt pár példát az intézményvezető. Kiemelte, az értékek összeállításakor mindig a gazdák érdekeit tartják szem előtt.

A szakember arra is rámutatott, az egyes ágazatokra vonatkozó változások minimálisak a korábbi évekhez képest, a juhok kecskék esetében is csupán két lejes a növekedés. Megjegyezte, egyébként országos szinten alacsonyaknak nevezhetők a Hargita megyei értékek. Elmondása szerint egyes megyékben felvetették, hogy országosan egységes jövedelemnormákat határozzanak meg, azt azonban elvetették, hiszen éppen az a célja a megyei meghatározásnak, hogy tükrözze a vidék jellegzetességeit az ott felmerülő nehézségek, fellendülő ágazatok tükrében. Az igazgatóság által meghatározott értékeket mindeddig módosítás nélkül fogadta el a regionális adóhatóság.

Csökken az adózók száma

Mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem esetén – a korábbiakhoz hasonlóan – az adófizetőknek május 25-éig kell leadniuk adóbevallásukat, amelyet az év második felében két részletben törleszthetnek: az adó felét október 25-éig, a fennmaradó részt pedig december 15-éig fizethetik be. Mint arról korábban Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezetője beszámolt, míg 2014-ben a megyében több mint ötezer gazda adózott, addig 2015-ben már csak közel négyezren tettek le adóbevallást, tavaly ez a szám mindössze 2714 volt. A csökkenés okát az intézményvezető akkor azzal magyarázta, hogy egy normatív adózási formáról van szó, tehát az alanyra van bízva, hogy önszántából eleget tesz-e ennek a kötelezettségének vagy sem. S mivel a törvény nem kényszerítő jellegű, egyre kevesebben élnek a lehetőséggel. Emellett az egyre csökkenő állatállományt is lehetséges okként említette Kedves Imre, aki akkor az adózás előnyét is kifejtette, miszerint az adóalannyá vált személyek idézőjelesen engedélyezett tevékenységet folytatnak.

* a mezőgazdasági adózásra szánt szabványjövedelem alakulása lejben számolva