Kiértékelték a Nemzetiségi Színházi Kollokviumot

„Az egyik legnagyobb múltú hazai színházi eseménynek számít a fesztivál – és nemcsak a színházi berkekben. A kollokvium hozzátartozik Gyergyószentmiklóshoz – tíz napra Gyergyó a hazai színházi élet központjává válik, így van ez évek óta. Az előző kiadáshoz képest leginkább az változott, hogy most először másfajta koncepciója volt a fesztiválnak: a szervezők igyekeztek úgy összeválogatni az előadásokat, hogy tematikájukban is érintsék a nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket. Így került be a programba többek között a Giuvlipen Színházi Társulat, amely egy roma feminista színházi társulat, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház, vagy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román és magyar társulatának koprodukciója. A nemzetiségi-kisebbségi tematika miatt volt jelentős újítás az is, hogy a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is jelen volt, legelőször a fesztivál történetében” – fejtette ki Fodor Gyöngyi.

A Figura igazgatója, Czegő Csongor elmondta, az idei fesztivállal azt szerették volna elérni, hogy a rendezvény műsora többet beszéljen kisebbségi kérdésekről. „Állami színházak előadás-ajánlatai mellé így olyan független vagy nem kisebbségi társulatnál készült előadásokat is meghívtunk, amelyekről úgy éreztük, a fesztivál témájához kapcsolódni tudnak. Nagyon pozitívnak gondolom, hogy a kisebbségi helyzet, a mellettünk élő Másikkal való foglalkozás felbukkan a színházi repertoárban. Úgy érzem, ettől tud a kollokvium Románia-szerte egyedi rendezvénnyé válni” – fogalmazott Czegő. Hozzátette, a fesztiválon a mainstreamen kívüli színházi társulatok jelenléte kapott nagy hangsúlyt, az, hogy legalább egy műhelybemutató erejéig megjelenjenek a fesztiválon azok a független társulatok és kezdeményezések is, amelyek kőszínházainkon kívül bukkantak fel. Idén nagyrészt a nemzetiségi jelenlét bővítése, kétnyelvű előadások bemutatása volt a cél.

„Úgy gondolom, hogy a jövőre nézve is érdemes ebbe az irányba keresgélni” – szögezte le Czegő csongor. A kollokvium következő kiadásával kapcsolatban úgy fogalmazott: „azt, hogy két év múlva mi lesz műsoron Erdély színházaiban, milyen értelemben tud téma maradni a kisebbségi létezés, nem tudom megjósolni. Ez nagyban függ a színházak majdani repertoárjától, azoktól az összefüggésektől, amelyeket a fesztivál előkészítése kapcsán megpróbálunk megsejteni.”

Szabó Janka