Kesice a kis kezekben

Huszonharmadik éve, hogy a húsvétot megelőzően Gyergyószentmiklóson tojást írni tanítja Kisné Portik Irén néprajzkutató a gyerekeket, érdeklődőket. Hétfőn délelőtt a Vaskertes iskola V. A osztályának tanulói vették kézbe a kesicét, hogy a több mint 150 minta közül választva megírják a húsvét elengedhetetlen velejáróját, a hímes tojást.

Baricz-Tamás Imola

2014. április 07., 17:222014. április 07., 17:22

2014. április 07., 18:132014. április 07., 18:13

Naponta 9-17 óra között várják azokat, akik a húsvéti asztalra írott piros tojást szeretnének tenni.
A tanintézetekből már sok osztály bejelentkezett, de a Gábor Áron utcai Népművészeti Alkotóházba egy asztalt mindig fenntartanak azok részére, akik nem csoportosan érkeznek.

„Vannak, akik már óvodáskoruk óta minden évben eljönnek, a gyerekek egyre szabályosabban, magabiztosabban húzzák a vonalakat. Körbe a falakon kinagyított tojásminták vannak: fenyőág, kerek rózsa, kakastaréj, fecskefarka, gerebevirág, ekevasa, borona, kakukknyelve stb. Jó látni, hogy a fiatalok egyre bonyolultabb mintákat választanak” – mondta Kisné. Hozzátette: „Idén mindenki úgy megy haza, hogy egy újabb tojásmintát megtanul”. A tojáskiállítás – melyet bárki meglátogathat a tojásíró program keretében – alkalmat nyújt a minta kiválasztására.

Az alkotóházban a Gránátalma Egyesület hímző asszonyai felváltva segítenek a gyerekek fogadásában Kisnének, hiszen egyszerre akár 20-25 gyerek érkezik.

Szórványban is tanítják a tojásírást

A gyergyószentmiklósi tojásíró programot megelőzte a szórványban tett látogatás is.
„A programunk annyival bővül, hogy a szórványba is elkezdtük tanítani a tojásírást, többek között Medgyesen az evangélikus egyház udvarán lévő Millenniumi Ház nyújtott otthont a kétnapos rendezvénynek. Jó volt látni, hogy felnőttek mellett gyerekek is érdeklődtek, és nagy számban részt vettek a Tojáshímek pogány üzenete című előadáson is. Megható, amit tapasztaltam: a szórvány élni akar hagyományaival. Törekednek, még ha egyre több idegen szót használva, de még mindig magyarul gondolkodva és magyarul érezve készülnek a húsvétra” – mondta a néprajzkutató.