Kéknyelv-betegség: Hargita megyében nincs veszély

Egy év után, idén először ismét felütötte a fejét Romániában a kéknyelv-betegség. A kérődző állatokat veszélyeztető kórt egy Botoşani megyei faluban igazolták, a kórokozó négy gazdaságban összesen tíz szarvasmarhát fertőzött meg. Az állat-egészségügyi hatóság megfigyelési zárlatot rendelt el a környéken, a kérődző állatokat nem lehet kivinni ebből a védőkörzetből.

A Hargita megyei helyzetről érdeklődve Püsök László, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság szóvivője elmondta, ilyen esetekben rendszerint a megszokott szolgálati feladatokon kívül további óvintézkedések bevezetésére szoktak utasítást kapni a főhatóságtól, ám ezúttal ez nem történt meg, így az éves stratégiai tervnek megfelelően járnak el. Ennek része az, hogy követik a porfellegek mozgását, és a rovarcsapdák megfelelő helyekre történő kihelyezését is, de ezek állandó óvintézkedések, nem számítanak rendkívülieknek.

A kéknyelv-betegség egy évvel ezelőtt, tavaly októberben Hargita megyében is megjelent, akkor több csíkszéki és egy udvarhelyszéki községben is igazolták a laboreredmények a kór felbukkanását. Akkor a gócpontok húsz kilométeres körzetében úgynevezett kontaktzónát jelöltek ki, száz kilométeres körzetben védelmi zónát és ennek az ötven kilométeres sugarában megfigyelési övezetet. A legszigorúbb korlátozásokat a gócpontok kontaktzónájában vezették be: tiltott volt az állatmozgás és értékesítés, a jószágokat csak direkt vágásra, azaz vágóhídra vihették ki onnan, a megfelelő állat-egészségügyi vizsgálatok után.

A kéknyelv-betegség vírusát rovarok terjesztik, a kór azonban csak ritka esetekben jár az állat pusztulásával. A megbetegedés csak a kérődzők között terjed, az emberre nézve semmilyen veszélyt nem jelent, a vírus által megfertőzött állatok húsának és tejének fogyasztása sem ártalmas az emberre. Az állatmozgás és adásvétel korlátozása miatt a betegség leginkább gazdasági károkat okoz.