Kedvező helyzetben vannak a romániai nők a bérezés tekintetében

Az Expert Market piackutató munkatársa, Tom Watts nemrég végzett kutatásában a gazdasági értelemben vett nemek közötti egyenlőtlenséget vizsgálta Európa-szerte. Munkájában 26 országot hasonlított össze, és összeállított egy listát azon első időpontok alapján, amikor egy iparágban egy korcsoporton belül eltűnik a bérszakadék férfiak és nők között. A rangsorolás alapján a romániai nők helyzete a legkedvezőbb Európában, ugyanis a 25. és 34. év közötti, magánszektorban dolgozó vendéglátóipari szakképzett alkalmazottak esetében már 2018-ban eltűnik a bérszakadék. Ezzel szemben a magyarországi nők a lista legvégén kaptak helyet: ők 2068-ig kell erre várjanak.

Az okok két csoportja

A téma mélyebb megismerésének céljából a nemek közötti bérszakadék kialakulásának okairól és körülményeiről szakembert kérdeztünk: Geambașu Réka, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Karának oktatója elmondta, a jelenség azóta létezik, amióta a nők megjelentek a munkaerőpiacon. „Nagyobb létszámban, ha úgy tetszik, tömegesen ez a 20. század derekán és azt követően történt, a jövedelmi különbségeket pedig az okok két nagy csoportjára lehet visszavezetni. Az egyik a munkavállalók jellemzőihez (iskolai végzettség, tapasztalat, motiváció, beosztás, ágazat, településtípus) kapcsolódik: a bérkülönbségek egy része abból fakad, hogy a munkavállalóknak eltérő jellemzőik vannak, melyek a munkaerőpiacon jelentőséggel bírnak. A bérszakadék viszont legtöbbször nem magyarázható teljes mértékben ezekkel a különbségekkel, így a meg nem magyarázott részt a diszkriminációnak tulajdonítjuk. A nők társadalmi státusának és férfiakhoz viszonyított hátrányainak legbeszédesebb mutatója a bérkülönbség. Míg a folyamat elején lényeges különbség volt a két nem iskolázottsága között, az olló fokozatosan bezáródott az évtizedek folyamán. Mára európai viszonylatban – és ez kiemelten igaz Romániára – a nők össztársadalmi szinten hasonló vagy magasabb szinten iskolázottak férfitársaiknál” – hangsúlyozta a szakember.

A nőies szakmákért keveset fizetnek

Az oktató hozzátette, a mérések azt mutatják, hogy a nők és férfiak közötti bérkülönbségek a csoportokon belül is megmaradnak: az erősen elnőiesedett ágazatok és foglalkozások – betegápolás, oktatás, adminisztráció – egyben a legrosszabban fizetettek és a legnagyobb nemi különbségeket is mutatják. Ugyanígy, az anyaság (illetve annak lehetősége) miatt bekövetkező néhány éves szünet olyan bérhátrányt eredményez, amely tovább táplálja ezt a különbséget.

„De a diszkrimináció abban mutatható ki, hogy ha egy adott ágazaton, egy adott beosztáson belül hasonlítjuk össze férfiak és nők bérét: a szakadék akkor is megmarad. Egy korábbi elemzésben például azt találtam, hogy minél feljebb haladunk a társadalmi hierarchián, minél magasabb beosztású munkavállalók csoportján belül végzem az összehasonlítást, annál jobban tágul a szakadék. Azt korábban is lehetett már látni, hogy Románia az EU-s átlaghoz képest nem áll nagyon rosszul: az Eurostat statisztikai intézet összesítései szerint 17-19 százalék között volt a bérkülönbség az utóbbi időben. De az számomra is újdonság, hogy a közelmúlt trendjei alapján Európa-szerte a szakadék eltűnésének legnagyobb és legkorábbi ígéretével a fiatal, vendéglátóiparban dolgozó munkavállalói csoport kecsegtet. Ebben feltehetőleg szerepe lehet annak, hogy ebben az ágazatban nagy a munkaerő iránti kereslet, hogy sok a családi vállalkozás, illetve a női vállalkozók és az ágazat nemi összetétele is kiegyensúlyozottabb” – magyarázta Geambașu Réka.

Megéri magánszférában dolgozni

Az Expert Market kutatója a legújabb európai uniós adatok alapján vizsgálta a meglévő bérszakadékot öt kulcsfontosságú gazdasági mutató alapján. Külön értelmezte a teljes-, illetve részmunkaidős állásokat, különválasztotta a közszférát és a magánszektort, emellett pedig a korcsoportok, az iparágak és a munka típusa szerint is több kategóriát határozott meg. Megvizsgálta, hogyan változott évről évre a nemek közötti bérszakadék, így modellezni tudta a jövőbeli tendenciákat, ezáltal pedig azonosítani lehetett a bérszakadék lezárásának lehetséges leggyorsabb időpontját minden gazdasági mutató mentén. Az összesített adatok szerint Románia vezeti a listát, utána pedig Lengyelország, Belgium, Izland, majd Hollandia következik. Érdekesség, hogy a teljes munkaidős állások esetében Magyarországon csak 2248-ra teszi a bérszakadék eltűnésének időpontját.

A közszférában dolgozó nők Lengyelországban kapnak leghamarabb a férfiakéval egyenértékű bérezést, a magánszféra esetben pedig Románia vezeti a listát, mindkettő esetében 2018-ra teszi az időpontot. A korcsoportok tekintetében az országok többségében a fiatal nők vannak jobb helyzetben, de kivételt képez például Magyarország, ahol az 55-64 közötti korosztály esetében tűnik el leghamarabb a bérszakadék. Az iparágak szerinti besorolásban is Románia vezeti a listát, a vendéglátóiparban dolgozó nők már idén ugyanannyit kereshetnek, mint férfitársaik ugyanazon munkáért. A munka típusa szerint Európában leghamarabb az értékesítési és szolgáltatási szerepkörben dolgozó nők, Romániában pedig a szakképzettséggel rendelkezők esetében szűnik meg leghamarabb a bérszakadék.

Régebben érezhetőbb volt

Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció ügyvezető igazgatójának véleménye szerint most sem érzékelhető lényeges különbség a romániai nők és férfiak bérezését tekintve. „A gazdasági szférában van egy bizonyos megkülönböztetés a teljesítmény után, azonban ha a szakmák átjárhatóságát figyelembe vesszük, én nem látok nagy különbséget. Nem mondhatjuk azt, mint 30 évvel ezelőtt: akkor ha láttunk egy darun dolgozó nőt, megálltunk és csodálkoztunk, de ma már olyan finom eszközökkel dolgozunk, hogy nincs különbség. Régebben valóban volt, hiszen bizonyos szakmákat nem gyakorolhattak nők, illetve olyan is volt, hogy ugyanazért a munkáért kevesebbet kaptak a nők, mint a férfiak. Ma már ez nem jellemző, egy vendéglátó egységben például egy pincérnő vagy egy recepciós esetében nem számít, hogy az illető milyen nemű. A helyzet normálisnak mondható, inkább felhangolt dologról beszélünk, mintsem valós tényekről” – hangsúlyozta Kedves.