Fotó: Barabás Ákos
Diákonként hétszáz lejjel növekszik az iskoláknak járó állami finanszírozás éves értéke a kormány döntése értelmében, ám ez nagyjából csak a minimálbér-emelés jelentette többletköltség fedezésére elegendő a tanintézetek jelentős részében. A tanügyben dolgozók örülnek az emelésnek, de hozzáteszik: hatékonyabb lenne, ha nem fejkvótával számolnának, hanem figyelembe vennék az iskolák szükségleteit is.
2017. január 20., 16:552017. január 20., 16:55
2017. január 21., 09:532017. január 21., 09:53
Megemelte az iskoláknak járó állami támogatást a Grindeanu-kormány: az úgynevezett fejkvóta diákonként évi átlag 3740 lejre növekszik idén a korábbi 3043 lejről. Az intézkedés az állami, a felekezeti és a magániskolákat is érinti, a támogatás pedig a pedagógusoknak járó bérkiegészítés miatt növekszik. Ez egyébként az alapösszeg, amely különböző mutatók alapján iskolánként eltérhet. A fejkvóta alapján folyósított összegből fedezik a bérköltségeket, a különböző vizsgák megszervezését, a pedagógusok továbbképzését, valamint a szükséges szolgáltatások és javak megvásárlásából származó kiadásokat.
Ez az elmúlt évhez képest 22 százalékos növekedést jelent – mondta el lapunknak Csukás Levente, a Hargita megyei tanfelügyelőség főkönyvelője. Hozzátette: a tapasztalatok szerint nagyjából elég a költségekre a fejkvóta alapján leosztott összeg. Hangsúlyozta: a 3740 lej egy átlag, ami például egy városi általános iskola diákjai után jár, de nagyok a különbségek a megyék, illetve falvak és városok, a kisebbségi és a különböző profilú iskolák között is. Például a művészeti iskolák diákjai után többet fizetnek, mert ott a kis létszám miatt a tanárok javadalmazására sem futná. Ugyanígy a vidéki iskolák is többre számíthatnak. Lényegében 29-féle leosztás van. A fejkvótából származó pénzek 85 százalékát az intézményben dolgozók fizetéseire fordítják, 15 százalékot pedig az iskola költségeire, de általában többre van szükség az intézmények fenntartásához, a hiányzó összeget az önkormányzatok biztosítják, illetve év közben költségvetés-kiegészítést is kérhetnek a tanintézetek – tájékoztatott Csukás Levente.
A fejkvótás számítás nem veszi figyelembe, hogy a régiséggel és különböző fokozattal rendelkező tanároknak magasabb a fizetésük, így ez az összeg olyan esetekben teljesen elegendő, ahol fiatal a pedagógusgárda – mondta Görbe Péter megyei főtanfelügyelő. Tudomása szerint a közoktatás finanszírozásáért létrejött tanács tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a jövőben új rendszer szerint számolják a költségeket. Ez a pénz a fizetésekre elengedő, és hogy fedezni tudják a mindennapi kiadásokat. Sok esetben az égető problémák megoldására kellenének más források is. Ha az új kormányprogramban megfogalmazottakat sikerül megvalósítani, akkor számíthatunk arra, hogy a különböző épületek felújítására, tantermek modernizálására is kaphatnak pénzt a tanintézetek – tette hozzá a főtanfelügyelő.
A fizetésekre és az iskola fenntartására fordítja a fejkvóta alapú finanszírozást a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola is – mondta Szakács Paál István igazgató. Úgy véli: az volna a legszerencsésebb, ha eltörölnék ezt a gyakorlatot, és más szempontok szerint osztanák el az összegeket, hiszen náluk 550 diák tanul, több épületben zajlik oktatás, van bentlakásuk, gépeket is működtetnek a műhelyekben, így magasak a fenntartási költségek. Ennek ellenére örül a kiegészítésnek, reméli, így kicsit könnyebb lesz.
Csáki Péter, a siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy nagyon jól hangzik a megnövelt támogatás, de amíg a konkrét számokat nem látja, nem bocsátkozik jóslásokba. Tapasztalatai szerint a fizetésekre és a mindennapi költségekre elegendő a pénz, de az épületek korszerűsítésére, egyéb fejlesztésekre pályázniuk kell majd. Fontos, hogy jó világítótestek legyenek, mert akkor a fogyasztás is kevesebb, és a fűtés korszerűsítésével is csökkennének a költségek, ám ezeket a fejlesztéseket más-más forrásokból kell megoldaniuk. Idén a szentmihályi iskola, illetve a siménfalvi óvoda felújítására, valamint táborok szervezésére pályáznak – mondta el az igazgató. A helyi önkormányzat segítségével pedig a közeljövőben újrafödik a kobátfalvi iskolát.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
A gyergyószentmiklósi Virág lakónegyed déli részének teljes megújítását célozza az a pályázat, amelyhez az előtanulmányt keddi ülésén fogadta el a képviselő-testület. Szabálytalanul épített garázsok bontására is számítani kell.
Magyari-Sáska Zsombor 9,46-os átlaggal teljesítette az érettségi vizsgát. Ezzel a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum diákja lett a legjobb eredménnyel érettségiző magyar diák Gyergyószéken.
Eddig példátlan módon, együtt nyitották meg Románia és Magyarország vallásügyi államtitkárai a FeltöltŐ Keresztény Zenefesztivált, mely idén is bebizonyította, tud egyszerre szórakoztató, lélekemelő, minőségi élményt nyújtó rendezvény lenni.
Legendás Illés-dalok csendülnek fel a fiatalok körében népszerű előadók tolmácsolásában az idei Egyfeszt összművészeti fesztiválon, Gyergyószentmiklóson.
Újabb fontos adománnyal segítette a gyergyószentmiklósi Rotary Club a helyi kórház gyermekosztályát: ezúttal több mint 30 ezer lej értékű gyógyászati eszközt adtak át az intézménynek.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog a vízellátás több háztartásban június 20-án, pénteken Gyergyószentmiklóson.
A szokásosnál visszafogottabb, bensőségesebb programmal készülnek a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban a Múzeumok Éjszakája rendezvényre június 21-én.
Jó hír a gyergyószentmiklósi páciensek számára: elindult a nefrológiai, azaz vesebetegségekkel foglalkozó szakrendelés a Gyergyószentmiklósi Municípiumi Kórházban.
szóljon hozzá!