
Fotó: Barabás Ákos
Diákonként hétszáz lejjel növekszik az iskoláknak járó állami finanszírozás éves értéke a kormány döntése értelmében, ám ez nagyjából csak a minimálbér-emelés jelentette többletköltség fedezésére elegendő a tanintézetek jelentős részében. A tanügyben dolgozók örülnek az emelésnek, de hozzáteszik: hatékonyabb lenne, ha nem fejkvótával számolnának, hanem figyelembe vennék az iskolák szükségleteit is.
2017. január 20., 16:552017. január 20., 16:55
2017. január 21., 09:532017. január 21., 09:53
Megemelte az iskoláknak járó állami támogatást a Grindeanu-kormány: az úgynevezett fejkvóta diákonként évi átlag 3740 lejre növekszik idén a korábbi 3043 lejről. Az intézkedés az állami, a felekezeti és a magániskolákat is érinti, a támogatás pedig a pedagógusoknak járó bérkiegészítés miatt növekszik. Ez egyébként az alapösszeg, amely különböző mutatók alapján iskolánként eltérhet. A fejkvóta alapján folyósított összegből fedezik a bérköltségeket, a különböző vizsgák megszervezését, a pedagógusok továbbképzését, valamint a szükséges szolgáltatások és javak megvásárlásából származó kiadásokat.
Ez az elmúlt évhez képest 22 százalékos növekedést jelent – mondta el lapunknak Csukás Levente, a Hargita megyei tanfelügyelőség főkönyvelője. Hozzátette: a tapasztalatok szerint nagyjából elég a költségekre a fejkvóta alapján leosztott összeg. Hangsúlyozta: a 3740 lej egy átlag, ami például egy városi általános iskola diákjai után jár, de nagyok a különbségek a megyék, illetve falvak és városok, a kisebbségi és a különböző profilú iskolák között is. Például a művészeti iskolák diákjai után többet fizetnek, mert ott a kis létszám miatt a tanárok javadalmazására sem futná. Ugyanígy a vidéki iskolák is többre számíthatnak. Lényegében 29-féle leosztás van. A fejkvótából származó pénzek 85 százalékát az intézményben dolgozók fizetéseire fordítják, 15 százalékot pedig az iskola költségeire, de általában többre van szükség az intézmények fenntartásához, a hiányzó összeget az önkormányzatok biztosítják, illetve év közben költségvetés-kiegészítést is kérhetnek a tanintézetek – tájékoztatott Csukás Levente.
A fejkvótás számítás nem veszi figyelembe, hogy a régiséggel és különböző fokozattal rendelkező tanároknak magasabb a fizetésük, így ez az összeg olyan esetekben teljesen elegendő, ahol fiatal a pedagógusgárda – mondta Görbe Péter megyei főtanfelügyelő. Tudomása szerint a közoktatás finanszírozásáért létrejött tanács tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a jövőben új rendszer szerint számolják a költségeket. Ez a pénz a fizetésekre elengedő, és hogy fedezni tudják a mindennapi kiadásokat. Sok esetben az égető problémák megoldására kellenének más források is. Ha az új kormányprogramban megfogalmazottakat sikerül megvalósítani, akkor számíthatunk arra, hogy a különböző épületek felújítására, tantermek modernizálására is kaphatnak pénzt a tanintézetek – tette hozzá a főtanfelügyelő.
A fizetésekre és az iskola fenntartására fordítja a fejkvóta alapú finanszírozást a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola is – mondta Szakács Paál István igazgató. Úgy véli: az volna a legszerencsésebb, ha eltörölnék ezt a gyakorlatot, és más szempontok szerint osztanák el az összegeket, hiszen náluk 550 diák tanul, több épületben zajlik oktatás, van bentlakásuk, gépeket is működtetnek a műhelyekben, így magasak a fenntartási költségek. Ennek ellenére örül a kiegészítésnek, reméli, így kicsit könnyebb lesz.
Csáki Péter, a siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy nagyon jól hangzik a megnövelt támogatás, de amíg a konkrét számokat nem látja, nem bocsátkozik jóslásokba. Tapasztalatai szerint a fizetésekre és a mindennapi költségekre elegendő a pénz, de az épületek korszerűsítésére, egyéb fejlesztésekre pályázniuk kell majd. Fontos, hogy jó világítótestek legyenek, mert akkor a fogyasztás is kevesebb, és a fűtés korszerűsítésével is csökkennének a költségek, ám ezeket a fejlesztéseket más-más forrásokból kell megoldaniuk. Idén a szentmihályi iskola, illetve a siménfalvi óvoda felújítására, valamint táborok szervezésére pályáznak – mondta el az igazgató. A helyi önkormányzat segítségével pedig a közeljövőben újrafödik a kobátfalvi iskolát.
Két ember sérült meg pénteken késő este egy közlekedési balesetben Gyergyószárhegyen. A jármű egyik utasát a tűzoltók szabadították ki.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium adott otthont a 8. Országos Magyar Matematikaolimpiának. A megmérettetésen akadtak olyan feladatok, amelyeken még a mesterséges intelligencia is „kifogott”, de a versenyzők megoldották őket.
A lakossági panaszokra reagálva ideiglenes kátyúzásba kezdtek Gyergyószentmiklós több pontján. A téli hónapok alatt keletkezett úthibákat hidegaszfalttal próbálják orvosolni, amíg az időjárás és a költségvetés lehetővé nem teszi a tartósabb javításokat.
Elhunyt 83 éves korában Lázár Zoltán atomfizikus, tanár, vállalkozó, Gyergyószentmiklós egykori alpolgármestere, a képviselő-testületi tagja.
Elkezdték a gyergyószentmiklósi id. Basilides Tibor Sportcsarnok új padlózatának kiépítését. A megrongálódott, elavult borítás helyére korszerű, tömörfa sportparketta kerül. A beruházás régi hiányosságot pótol.
Jelentős közbiztonsági beruházást hagyott jóvá a város képviselő-testülete a februári tanácsülésen: egy 2,7 millió lejes uniós pályázat révén több mint negyven kamerát, rendszámfelismerő rendszert és okos gyalogátkelőket telepítenek a város kulcspontjain.
Jó hangulatú szabadtéri eseményre várják a horgászat szerelmeseit: ismét megszervezik a hagyományos lékésző versenyt a Gyilkos-tó jegén.
Sürgősségi beavatkozásra volt szükség ahhoz, hogy segíteni tudjanak egy maroshévízi férfin, miután ismerősei nem tudták elérni, és attól tartottak, bajba került.
Áramszünetre kell számítani több gyergyószentmiklósi háztartásban csütörtökön karbantartási munkálatok miatt – olvasható a polgármesteri hivatal közösségi oldalán.
Villanyoszlopnak ütközött egy teherautó Gyergyótölgyesen szerda reggel, a leszakadt vezetékek miatt teljes útzár van érvényben az érintett útszakaszon – adja hírül a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!