Jégkorszak kezdődik a gyergyószentmiklósi múzeumban

Napi téma a globális felmelegedés és az attól való félelem, és ezért sokan érdeklődnek a klímaváltozások kérdései iránt. Van ok rá, de ettől függetlenül kevesen tudják, tulajdonképpen ma is egy jégkorszakban élünk, az ember és a mai élővilág is a jégkorszak „terméke” – fogalmaz Gasparik Mihály, aki a múzeum termeiben, kollégájával Katus Magdolnával a fosszíliákat rendezgeti. A Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa mesélt számunkra a pénteken nyíló kiállítás érdekességeiből.

Kardfogú tigris, gyapjas mamut ma már nem él a Földön, de számos más állatfaj továbbra is alkalmazkodik a folyamatosan változó körülményekhez, például a barna medve, az őz vagy a szarvas is. Földtörténeti léptékben számolva nemrégiben történt, amikor kialakultak ezek a fajok, mások pedig szintén kevés ideje haltak ki – vázolja Gasparik Mihály, így jelezve, hogy nem egy távoli múlt időszaka a jégkorszak, hanem ma is tart. Sőt, a tudósok azzal is tisztában vannak, hogy ezer év múlva újabb lehűlés jön, mert ez a földtörténetben periodikusan ismétlődött eddig, és így lesz ezután is. A klímaváltozás folyamatos hatással van a környezetre, a egyes fajok jobban, mások kevésbé tudtak alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Például a lehűlések, felmelegedések hatására vándoroltak az egyes fajok. Pár tízezer éve még itt, a Kárpát-medencében is nagy tömegben legelésztek rénszarvasok – mondja a kutató. Egy varázslatos jégkorszaki élővilág részei vagyunk – szögezi le.

A Magyar Természettudományi Múzeum anyagából válogatott és Gyergyószentmiklósra érkező Jégkorszak-kiállításon ismertetik mindazt, amit érdemes tudni a jégkorszakokról, ezek okairól, a különböző klímájú időszakok váltakozásairól. Azonban látványvilágában is maradandó élményt jelent. Több, ma már kihalt állat, például a kardfogú tigrisek legnagyobbja, az egykor Dél- Amerikában élt állat, vagy a rövid orrú óriáshiéna eredeti életnagyságú rekonstrukcióban látható, de egy „igazi” mamutcsemete is megtekinthető, persze szintén rekonstruálva.

A fosszíliák vagyis csontmaradványok közül első pillantásra szembetűnik a kiállítás egyik legértékesebb darabja, az 1800-as évek Tisza-szabályozásai során a folyó medréből előkerült, és szinte teljesen ép gyapjas mamutkoponya. Meghökkentő látvány a glyptodon páncél. Ez egy szintén kihalt, a mai tatu rokonának számító állat volt. A méretes páncél látható itt: ez is bizonyíték, a mai „túlélő” fajok elődjei jóval nagyobb méretűek voltak, mint a maiak.

A kiállításon posztereken és az interaktív számítógépes ismeretterjesztő anyagokban jelenik meg az ember. Szó esik nyilván arról is, hogy ez az „agresszív, terjeszkedő” faj, miként járult hozzá az élővilág átalakulásához, és miként folytatódik ez ma is.

Érdemes megnézni a péntektől január közepéig Gyergyószentmiklóson látható kiállítást. Kérdéseket vet fel és ad rájuk választ: Vajon a közelmúltunk és főként a jövőnk alakításában mekkora és milyen szerepet játszik az ember? Valóban igaz, hogy jégkorszakban élünk? Mi vár ránk 100 év múlva?

Meghívó kiállításmegnyitóra
A Tarisznyás Márton Múzeum Jégkorszak kiállításának megnyitója pénteken 18 órától lesz. A tárlatot megnyitja: Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, szakmai bemutatót tart: Medzihradszky Zsófia főigazgató-helyettes. Köszöntőt mond: György István, Gyergyószentmiklós megyei jogú város alpolgármestere. Az esemény házigazdája Csergő Tibor András múzeumigazgató.