Helyükre kerültek a restaurált vitráliák Gyergyószentmiklóson

Ünnep az ünnepben – így is megfogalmazható a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom kedden tartott búcsúja, hisz a ceremónia keretében áldották meg azt a két darab, újra visszahelyezett vitráliát, amelyet hosszú éveken át hiányoltak az istenházából a helyi hívek.

A templom 1990-es években történt korszerűsítésekor cserélték le ezeket átlátszó nyílászárókra. A helyiek sokáig vitatták az ólom-üvegablakok kivételét. Bár időközben elcsitultak a hangok, az ablaküvegek visszahelyezésének ügyét két évvel ezelőtt kezébe vette a Magyarországról hazaköltözött Lázár Zoltán. A gyermekkorából elevenen élő kép hiánya késztette erre – számolt be az ünnepségen. Mint részletezte, a Tarisznyás Márton Múzeumban talált rá az ablaküveg-maradványokra, ahová korábban megőrzés céljával szállították a már összetöredezett, áldatlan állapotban lévő darabokat. Az egyik ablak annyira megrongálódott, hogy kivehetetlen volt, eredetileg mit is ábrázolt. A lakosság felé intézett felhívások sem segítettek, senki nem emlékezett pontosan, mi volt a képen, de azt sokan közölték, hogy nagyon szeretnék, ha ismét régi helyükre kerülnének az ablakok.

„Tudjuk, hogy a mindenkori jelen a múltra épül, ezt közvetíti felénk az épített örökségünk, a múzeumok, a könyvtárak, hagyományaink, szokásaink, gyűjteményeink. A múlt nélküli jelen gyökértelen. Amint az ólom-üvegablakok alsó szegélyén is olvasható, azok nem a templom építésekor kerültek behelyezésre, hanem jóval később, 1908-ban, illetve 1910-ben két hölgy adományozta férjeik emlékére. Sokat töprengtem azon, hogy tekintettel arra, hogy a templomépítés és az ólomüveg-ablakok behelyezése között közel 160 év telt el, mit tegyek. A félig-meddig megsemmisült ablakokat hagyjuk feledésbe veszni, vagy pedig újítsuk fel, és helyezzük vissza eredeti helyükre? Végül is a szakma véleménye volt a döntő, az illetékes hatóságok úgy vélekedtek, hogy az ablakok visszahelyezhetők” – részletezte Lázár Zoltán. A megvalósításért és az ügyben vállalt mindennemű segítségért ő és Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébános is köszönetét fejezte ki.

A restaurálás folyamatát Egri István kolozsvári üvegművész ismertette. Mint mondta, az ablakok egyike a Szent Családot másik Jeruzsálem látképét ábrázolja. Egyik kép sincs aláírva, ezért a tapasztalatok, dokumentumok, illetve a vonalvezetések alapján következtetnek a szakemberek, hogy Ligeti Sándor, illetve Palka József budapesti üvegfestők alkotásai ezek.

Egri István elmondta, habár voltak hiányzó elemek a Szent Családot ábrázoló ablakban, de nem sok, ezért, a megmaradtak alapján el lehetett végezni a rekonstrukciót. A Jeruzsálem látképét ábrázoló ablak esetében azonban a munkát nagyban nehezítette, hogy az eredeti darab teljesen összetört, sok volt a hiányzó elem. „Egy világító asztalon próbáltuk kirakni, mint egy puzzlet. Eredetileg azt sejtettük, hogy egy figurális kompozíció, de amikor lassan kezdtük felépíteni, akkor vettük észre, hogy tulajdonképpen egy tájkép: Jeruzsálem látképe, háttérben a Golgotával. Attól visszafogtuk magunkat, hogy kiegészítsük a feltételezett rajzolatát például a pálmaleveleknek, inkább a hiányzó részeken a kompozícióba beillő tónusú üvegdarabokat helyeztünk be” – mondta az üvegművész, részletesen ismertetve a restaurálás folyamatát.

A restaurált ablakokat Tamás József püspök áldotta meg.