Gyergyószentmiklósi képviselő-testület: idővel mindenki belejön

A képviselők többsége első mandátumát kezdi, láthatóan nem igazán tudják sok esetben, hogy mi a teendő. Világossá vált az első mandátumukat kezdők számára is, hogy a szakbizottságoknak kötelezően kell jegyzője legyen. Ha azt senki nem vállalja önként, az elnök hatásköre megnevezni a tagok egyikét. A további ülések gördülékeny lefolyása érdekében arról is döntöttek, hogy a következő ülésvezető elnökök olyan személyek lesznek, akiknek már van tapasztalatuk ülésvezetésben. Így Suciu Gábor az augusztusi elnök, helyettese pedig Bajkó László.

Az ülés elején Nagy István jegyző jelentette be: mivel az új testületben van egy nem magyar anyanyelvű, a PNL színeiben bejutott Teodor Dobrean, számára hivatalos fordítót biztosítanak Bakó Katalin személyében.

Döntöttek továbbá a közrendi bizottság és köztéri eseményeket jóváhagyó bizottság összetételének aktualizálásáról. Itt olyan helyzet adódott, ami szintén a nem olajozott működésre utal: habár a képviselők egy nappal korában egyeztettek a többi között a közrendi bizottság összetételéről, az ülésen egy személlyel többet javasoltak ide, mint amennyit a szabályzat előír. Hogy emiatt a nem túl meghatározó bizottságnak az összetétele miatt ne húzódjon túl sokáig az idő, Bajkó László visszalépett a tagjelöltségétől. Apróbb félreértések mellett, de több mint harminc határozatot fogadott el végül a testület, a nagy részüket egyöntetű szavazattal.

Egy témával kapcsolatban azonban nem voltak egységesek az álláspontok, még egyazon frakciókon belül sem. A testület 13 ezer lejjel megnövelte a Művelődési Központ költségvetését, azzal a céllal, hogy ez egy, a Himalájába induló hegymászó csoport útját támogathassa. Azért, hogy a hegymászók emléktáblát helyezzenek el a Kancsendzöngán, ott ahol Erőss Zsolt eltűnt. Ezt mindenki megszavazta, de aztán hosszú percekig vitáztak azon, hogy a Művelődési Központnak pályázati úton kell-e ezt az összeget a hegymászókhoz juttatnia vagy sem. Nem nagyon tudták az emberek, hogy mi a jó eljárás. A pályázat kiírásáról szóló határozattervezetet végül levették napirendről.

Három frakció a testületben

A Magyar Polgári Pártnak (MPP) 10, az Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) 6, a Szabad Emberek Pártjának (POL) 2, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 1 képviselője van. A törvény értelmében a képviselő-testületi frakciónak legalább 3 tagja kell legyen. Így a POL és a PNL nem működhet frakcióként. Az ülés végén azonban Bajkó László bejelentette, hogy PNL és a POL koalícióra lépett, ezzel megalakult a PNL–POL-frakció. Az MPP frakcióvezetője továbbra is Simon Katalin, az RMDSZ képviselőcsoportjának vezetője Erős Levente, míg a koalícióé Bajkó László.

Az új testületben más, ennél is fontosabb adatokkal is számolni kell. Mint ismeretes, a korábbi testületnek 17 tagja volt, most azonban 19 főre emelkedett. Így a határozatokhoz szükséges szavazatarányok is megváltoztak. Nagy István jegyző kérdésünkre válaszolva elmondta, azokat a határozatokat, amelyeknek elfogadásához a testület kétharmadának szavazata szükséges, 12 képviselő kell megszavazza. A minősített többség 11 szavazatot jelent, azaz ezt tekintik a funkcióban lévő képviselők fele plusz egy voksának. A testület akkor határozatképes, ha legalább 11 képviselő jelen van. Az egyszerű többséggel elfogadható tanácshatározatokhoz a jelenlévők fele plusz egy szavazata kell, azaz legalább 6 szavazat, akkor, ha a tanácsülésen a minimális létszám van jelen, azaz 11 képviselő. Ezek igencsak fontos számok, korábban viták és bírósági eljárások is fakadtak abból, hogy mennyi is a kétharmad.