„Megkondítom a vészharangot – s felhívom a figyelmet arra, hogy elindult egy olyan folyamat, amely ahhoz vezet, hogy a magyarság kiszoruljon a pénzügyi döntések meghozatalából, a magyar pénzügyi szakembereket ellehetetlenítik” – jelentette ki Garda Dezső korábbi parlamenti képviselő.
2013. december 19., 20:182013. december 19., 20:18
2013. december 19., 20:392013. december 19., 20:39
A romániai hatalom hajlamos arra, hogy a törvényeket figyelmen kívül hagyja, ha saját érdekeiről van szó – vezette fel sajtótájékoztatóján Garda Dezső. Ezzel utalt arra, hogy bár a helyi közpénzügyek törvényét még 2006 júniusában fogadta el a parlament, közel két év múlva lépett hatályba, azt követően, hogy ő két alkalommal is interpellációt nyújtott be a parlamentben ebben a kérdésben.
Az azóta is hatályos helyi közpénzügyi törvény mondja ki, hogy azon adó- és illetékfizető munkapontok, amelyeknek legkevesebb öt alkalmazottjuk van, a fizetés utáni adót azon helyi közpénzügyi hivatalhoz fizetik, melynek területén dolgozóik munkatevékenységüket folytatják.
Garda Dezső ugyanakkor számokkal igazolta, hogy ennek a törvénynek és az ő felszólalásainak köszönhetően azóta a kimutatások szerint 2009 és 2012 között összesen 20 millió 601 ezer lejhez jutott így a város, a gyergyói térség pedig 47 millió 661 ezer 598 lejt kapott (ebben nem szerepelnek Maroshévíz és az északi községek adatai).
Pénz nélkül nincs autonómia
Garda fontosnak tartja, hogy az emberek tudomást szerezzenek arról, hogy a helyi közpénzügyi törvény mit is jelentett a településeknek. Ez igencsak aktuális, abban a tekintetben, hogy a nemrégiben megszavazott decentralizációtörvény – amely ugyan sokak szerint a helyi autonómiát segíti – nem feltétlenül jelent sikert. Ez a törvény csak a kompetenciákat, a felelősséget adta át az önkormányzatoknak, pénzt azonban nem rendelt hozzá. Pénz nélkül nem lehet helyi autonómiáról beszélni – szögezte le Garda.
Ugyanakkor az elkezdődött régiósítás következtében a megyei és helyi közpénzügyi hivatalok szerepét, jelentőségét leszűkítették, a döntési jogokat Brassónak adták át – aminek egyértelműen az a célja, hogy a magyar szakemberek kezéből kivegyék azt a lehetőséget, hogy pénzügyi kérdésekben döntsenek. Ezzel kapcsolatosan megemlítette Kedves Imrének, a Hargita Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság vezetőjének a nevét, mint az egyik olyan magyar tisztségviselőét, akinek komoly szerepe volt a 2006-os törvény megszületésében, most pedig elképzelhető, hogy a leépítés sorsára jut.
Garda megjegyezte, most, hogy a liberálisok kezében van a pénzügyminisztérium, a végletekig magyarellenessé vált az egész rendszer. Igyekeznek olyan politikai színezetű statisztikákat, jelentéseket készíteni, amelyek a magyar szakemberek munkáját megkérdőjelezik. Olyanok fognak dönteni a pénzügyekről, akiknek fogalmuk sincs az itteni viszonyokról. Az RMDSZ kötelessége lenne megvédeni a magyar szakembereket, de eddig semmi ilyen lépés nem történt – szögezte le Garda Dezső.
Kedves Imre: a veszély reális
A Garda Dezső által elmondottakkal kapcsolatban megkérdeztük Kedves Imrét is, aki közölte: nem jelentheti ki azt, hogy konkrétan az ő állása veszélyben volna, de a volt képviselő által elmondottak ettől függetlenül megállják a helyüket. Számos tisztséget a megyéből a brassói központba irányítottak át, s a tisztségviselők versenyvizsgát kell tegyenek, ha továbbra is munkájukat kívánják végezni. Az ilyen versenyvizsgákon könnyedén előfordulhat, hogy nem a szakmai hozzáértés, hanem az lesz a döntő, hogy ki kinek az ismerőse, kinek jobbak a befolyásos kapcsolatai – vázolta a közpénzügyi dolgozók aggodalmait Kedves Imre.
Elrajtolt az Egyfeszt összművészeti fesztivál idei kiadása csütörtökön Gyergyószentmiklóson. Már az első napon benépesültek a rendezvény helyszínei, az események java pedig még csak most jön.
Csütörtökön indul az Egyfeszt 5. kiadása, négy napig pezsgő kulturális- és bulivárossá válik Gyergyószentmiklós. Az önkéntesek már napok óta dolgoznak, készülnek a fesztiváludvarok, a dekorációk, jelezve, hogy valami készülődik.
Gyergyószentmiklóstól egészen a Gyilkos-tóig kerékpárúton lehet majd közlekedni, ennek megvalósítása már zajlik. A 27 kilométeres, Fenyő útja nevet viselő útvonal az egykori ipari kisvasút nyomvonalát fogja követni.
Tizenhat határozattervezet szerepelt a gyergyószentmiklósi képviselő-testület csütörtöki ülésének napirendjén, ezeket sorban megszavazta mindenki. A végén viszont az EMSZ és az RMDSZ képviselői hosszan vitáztak Kántor Boglárka felszólalása után.
Az ivóvízhálózat-építési munkálatok nagy része már elkészült, a csatornarendszer korszerűsítése viszont még csak hatvan százalékban valósult meg. Hamarosan a Virág negyedben csatornáznak, míg az útfelújítások a rendszer tesztelése után kezdődhetnek.
Nem végezte el a házi feladatot Gyergyószentmiklós, így most azzal szembesülnek, hogy valószínűleg ebben az évben nem indul el annak a kilenc utcának a korszerűsítése, amelyre az Anghel Saligny programból még 2022-ben kapott támogatást a város.
A gyergyószentmiklósi Szent Anna gyermekotthont támogatta egy óriási vállalás teljesítésével Sebestyén Tímea. Egerből indult, és 670 kilométer futás után érkezett be Gyergyószentmiklósra vasárnap délután.
Hivatalosan július 31-én, csütörtökön kezdődik az Egyfeszt, de már július 28-tól, hétfőtől várja az érdeklődőket Gyergyószentmiklósra a fesztivál. Az eseményt megelőző napokban is bőven lesz mit felfedezni, a hétvége pedig rengeteg programot hoz.
Négy, erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsított fiatalembert vett őrizetbe vasárnap a maroshévízi rendőrség, miután szombaton utcai tömegverekedés tört ki a településen.
Különleges év az idei Borszék számára: 300 éve, 1725-ben tettek említést először írásban az itteni gyógyvizekről. A jubileumot a Bogrács Fesztivál színes programkavalkádja teszi emlékezetesebbé.
szóljon hozzá!