A háromnapos fesztivál során több javaslat is elhangzott a jövőre nézve: sokan tartanák jónak, hogy a következő esztendőben is legyen Hurutfesztivál, így mindenki megismerkedhessen az örmény ételízesítővel és az ennek felhasználásával készített ángádzsábur levessel. Az idei egyik fellépő, Kirkósa Júlia felajánlással állt elő: a színvonal megtartása, emelése érdekében segítené a szervezőket, javaslatot téve újabb előadóművészek meghívására. A jövő örmény művészetének megalapozását jelentheti az Élő műhely, ahol képzőművészek oktatták az iskolás gyerekeket, ennek folytatását is fontosnak tartják a szervezők.

Az ünnepség alkalom volt arra, hogy a különböző településekről érkező örmény szervezetek képviselői a jövőről folytassanak beszélgetést. Fontosnak tartják az erdélyi magyar örmények, hogy közösen léphessenek fel közös ügyeikért. Ennek érdekében már hozzákezdtek egy civil szervezet létrehozásához, melynek névfoglalása, bejegyzése van folyamatban. A szervezet, lévén, hogy viszonylag kisszámú közösséget foglal magában, nem is lehetne politikai szereplő, ám léte fontos, hogy a romániai örménységtől elkülöníthető legyen a magyar örmények csoportja.

„Megfogalmazódott, hogy mi elsősorban magyarok vagyunk, örmény gyökerekkel. Másak vagyunk, mert mi az évszázadok során a magyar kultúrát szívtuk magunkba” – fogalmazta meg az országban élő örmények közti különbséget Kulcsár László. Megtudtuk, a rendezvényen tiszteletét tevő Zsigmond Barna Pál főkonzul és Szarka Gábor konzul támogatásáról biztosította a kezdeményezőket.

A Magyarországot közvetlenül érintő azeri–örmény konfliktus – mint kiderült – közvetve az erdélyieket, a fesztivált is érintette: több meghívott nem jött el Magyarországról, távollétüket azzal indokolva, hogy a kialakult helyzetben diplomáciai tárgyalások miatt odahaza van rájuk szükség. A konfliktusról nyilatkozat született a fesztivál idején, a tanácskozó örmény szervezetek képviselőinek aláírásával.

Nyilatkozat

A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templombúcsú napján összegyűlt erdélyi magyar-örmény egyesületek képviselői sajnálatunkat fejezzük ki a politikai vihart kavaró esemény kapcsán, amely a gyilkosság vádjával jogosan elítélt azeri Ramil Safarov Magyarország által Azerbajdzsánnak történő kiadatása kapcsán robbant ki. Az ügyben többen szinte kizárólagosan és egyoldalúan Magyarország felelősségét emelik ki, és meggondolatlansággal vádolják a magyar államvezetést. Átérezzük örményországi testvéreink fájdalmát, ugyanakkor mélységesen elítéljük azt az azerbajdzsáni vezetést, amely minden ígéretet megszegő tettével, és azáltal, hogy a gyilkosból nemzeti hőst faragott, kellemetlen helyzetbe sodorta a jelenlegi magyar kormányt, és rontotta Magyarország nemzetközi elbírálását. Véleményünk szerint az azeri vezetés mellőzte a nemzetközi jogszabályokat, és kijátszotta a magyar részről jóhiszeműen, a nemzetközi jogi jogszabályoknak megfelelően és humanitárius, alapvetően európai értékrend és gondolkodás szellemében megkötött megegyezést. Ezért talán szükségszerű lenne felülvizsgálni a kiadatást szabályzó nemzetközi jogszabályokat, hogy lehetetlenné váljon hasonló esetek megismétlődése. Ugyanakkor szélsőségesnek tartjuk azokat a megközelítéseket is, amelyek egyetlen esetből kiindulva megbélyegzik a magyar nemzetet.

Buslig Gyula, Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület
Szálasy Ferenc, Székelyudvarhelyi Magyar-Örmény Kulturális Egyesület
Fejér István, Csíkkörzeti Szentháromság Alapítvány
dr. Puskás Attila, Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület