Egyesületbe tömörülnek a hallássérült gyermekek szülei

Eredményt csak közös fellépéssel lehet elérni – ismerték fel a halláskárosult erdélyi magyar gyermekek szülei a számukra első alkalommal szervezett találkozón, Libánban.

A jelbeszéd legtöbb esetben hamarosan kiiktatható lehet, mivel ma már egy speciális készülék, a cochleáris implantátum beoperálásával hallóvá lehet tenni a halláskárosult gyereket, és hogyha ezt követően megkapják a kellő terápiás segítséget, képesek lesznek a verbális kommunikációra is – szögezi le a gyergyókilyénfalvi Gál Katalin, aki évek óta olyan gyerekek fejlesztését segíti, akik túl vannak a hallásukat elősegítő implantációs műtéten. A szakirányú végzettséggel rendelkező terapeuta németországi orvosok által kidolgozott audio-verbális módszereket alkalmazva a szülőket is bevonja az „implantált gyermekek” fejlesztésébe. A tapasztalatok alapján jutott el az elhatározásig, hogy egy találkozó megszervezésével összeismerteti a hasonló gondokkal küszködőket. Az augusztus 27-én, a Gyergyóújfalu községhez tartozó Libán településen tartott találkozónak máris van hozadéka: a résztvevők egy érdekvédelmi tömörülés megalapításán dolgoznak.

Hazánkban vannak hasonló szervezetek, de valamennyinek román nemzetiségű szülők a tagjai. Lehetne ugyan csatlakozni bármelyik szervezethez, a cél viszont, hogy a közös gondokat, tapasztalatokat megosszák egymással a szülők, nem biztos, hogy teljes mértékben megvalósítható lenne. Ezért fogalmazódott meg a libáni találkozó résztvevőiben, hogy egy teljesen különálló egyesületet hozzanak létre – ismertette Gál Katalin. Elmondta, a születendő szervezet a halláskárosult erdélyi magyar gyermekek szüleit hívatott tömöríteni. Feltételezése szerint ezek a szülők bizonyára többen vannak, mint akiket az első találkozó alkalmával sikerült megszólítani, ezúttal ugyanis csak a személyesen ismert vagy mások által ajánlott családokat érték el. A további érdeklődők is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, az ügyben bárki hívhatja Gál Katalint a 0740-778 474-es telefonszámon.

Szülői egyesületek nyomására most már a törvény hazánkban is előírja, hogy minden újszülött osztályon hallásszűrés-vizsgálatot végezzenek, de sajnos anyagi keret nincs arra, hogy a kórházakat felszereljék a szükséges eszközökkel. Ezzel egyébként már 3-4 naposan meg lehet állapítani, hogy a csecsemőnek van-e valamilyen problémája, szükség van-e további vizsgálatokra. Így időben kiderülhet a nem túl súlyos hallássérültség is, ami – ha csak nagyobb korban veszik észre – gátolja a beszédfejlődést – magyarázza a szakember.

Gál Katalin bízik abban, hogy hamarosan minél több újszülött osztály felszerelései között megtalálható lesz a hallásszűrés-vizsgáló, ugyanakkor azt is ismertette, hogy mi minden szükséges még ahhoz, hogy a már diagnosztizált és cochleáris implantátummal is ellátott gyerekek elsajátíthassák a verbális kommunikáció képességét. Többek között ezeknek az akadályoknak a leküzdését szeretné felvállalni az alakuló egyesület, amik sok esetben a társadalom, az intézmények részéről tanúsított negatív hozzáállásban nyilvánulnak meg. „Külföldi tanulmányútjaim során sok jó példával találkoztam, bízom abban, hogy itthon is eljutunk oda, hogy kellőképpen fejleszthetők legyenek a hallássérültek. Sajnos egyelőre nem látunk más esélyt erre, mint azt, hogy a szülők tömörülve, ha kell ütik az asztalt, ha kell, lobbiznak, akár a kormánynál, akár a politikusoknál, hogy ugyanazokat a jogokat megkapják a halláskárosult gyerekek, mint külföldi társaik” – fogalmaz Gál Katalin.