Búcsúzkodott a tanács

Az utolsó tanácsülésen megszavazták a jégpálya átadását (immár a hatályos jogszabályoknak megfelelően) a megyei tanács részére, azzal a céllal, hogy megtörténjen felújítása. Az átadás arra az időszakra vonatkozik, míg a munkálatok zajlanak. Döntöttek arról is, hogy pályáznak egy turisztikai információs pont létrehozására. Ez lényegében a most is meglévő iroda tevékenységét venné át, és azért lenne előnyös, mert így ezt nem a városnak kellene finanszíroznia, hanem az állam állná a költségeit. Az új létesítményt egyébként a polgármesteri hivatallal szemben, a főtéri park sarkán építenék meg. Elfogadták egy új állatvédő szervezet kérését, és bérbe adtak számukra egy 380 négyzetméteres telket a jelenlegi kutyamenhely szomszédságában, hogy ott egy másik menhelyet hozzanak létre. Elhangzott, az új szervezet más jellegű támogatást nem kér, saját erőből oldanák meg a kóbor kutyák befogását és tartását.

Búcsúbeszédek, elköszönés

A tanácsterem asztala körül tizenheten foglaltak helyet, de csak tizenkét személynek volt szavazati joga. Öt volt tanácsossal egészült ki a testület, akik 2008-ban az RMDSZ listáján jutottak be, de mivel megszavazták a fűtésrendszer bérbeadását jóváhagyó határozatot, pártjuk kizárta őket. A fűtésrendszer-felújítás témája egyébként többször terítékre került a „különfélékben”, azaz a mandátumvégi visszatekintés, búcsúzkodás során. Mezei János polgármester úgy értékelt, rekordot jelentett az elmúlt négy esztendő, abból a szempontból, hogy egy harmincéves problémát sikerült rendezni, a fűtésrendszer megújult. Mezei szerint nincs még egy első mandátumos polgármester és testület, amely ilyen jelentőségű kérdést tudott volna megoldani.

Tinka Kálmán, az RMDSZ-ből kizárt ötök egyike kijelentette, büszke a testületre, hiszen fiatalos lendületével pontot tudott tenni a fűtéskérdés végére – arra az ügyre, amiben az első segélykérő levelet még a nyolcvanas években ő írta meg Bukarestbe. Gál Árpád (aki két éve, tudomásul véve kizárását, nem folytatta tanácsosi tevékenységét) úgy fogalmazott: addig se volt könnyű, amíg ő tanácsos volt, s utána sem lett könnyebb a testület munkája, de az eredményei látszanak, hiszen míg két évig szinte csak a fűtésgond töltötte ki a munkájukat, azóta már bárki számára láthatóan fejlődésnek indult a város.

Mezei János zárásként kijelentette: a négy év alatt a nagy mínuszból elindult a város felfelé, de a nullát még nem érte el: a nulla az a szint lenne, ami a normális életkörülményeket, teljesen csatornázott várost, hőszigetelt tömbházakat és teljesen aszfaltozott utcahálózatot jelent, azaz a 21. század legelemibb elvárásait. Ezen kell dolgoznia a következő testületnek. A testület elbúcsúztatta Rokaly Józsefet, aki ötven éves közéleti szerepvállalás után most visszavonul, erejét az írásnak szentelve.

A polgármester ugyanakkor bocsánatot kért mindenkitől, akit esetleg megsértett az elmúlt négy év alatt – elismerve, hogy voltak indulatos és később megbánt kijelentései. A leköszönő városvezetés egy pohár borral koccintva köszönt el egymástól. Az utolsó tanácsülésre egyébként több, a fűtésügy miatt lemondó tanácsos és a leváltott alpolgármester, Lázár Zoltán sem kapott meghívást.