Amikor a rossz módszertan mellett a politika is beleszól a versenyvizsgába

A térség legeredményesebb iskolája a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium. Vezetői, Lakatos Mihály igazgató és Ferenczi Attila aligazgató is ugyanazt a hibát követték el: eddigi eredményeiket „nem reklámozták” kellőképpen a vizsga részeként létrehozott internetes platformon.

Lakatos Mihály elmondja: eleve látszott, hogy nem jó ez az igazgatói vizsgamódszertan, nem is gondolták volna, hogy ez így, ebben a formában megvalósul. Ettől függetlenül készültek, tanultak a megadott könyvészet alapján. Az írásbelin mindketten sikerrel szerepeltek, Lakatos a megyében a második legjobb eredményt érte el. A probléma az „önéletrajz vizsgán” jött. Úgy értelmezték, hogy az internetes tárhelyre fel kell tölteni néhány dolgot az eddigi tevékenységüket, elvégzett képzéseiket, oktatómunkájuk eredményét bizonyítandó. Valamennyit fel is töltöttek. Nem eleget. A vizsgáztatók ellenben csak azt vették figyelembe, amit a számítógép mutatott, és hiába vittek magukkal a vizsgázók vaskos dossziényi igazoló iratot, ez már nem számított. A nyelvvizsgák, országos szintű szakmai bizottságokban való tevékenység, és más eredmények ha nincsenek az interneten, nem léteznek – ezt írja a módszertan.

A gimnázium vezetői, de más tisztségviselők is írtak az illetékes minisztériumnak, tanfelügyelőségnek, kérve, hogy vizsgálják felül a vizsgáztatási módszert. Várják, hogy mi lesz a válasz „Ha tíz percre megnyitják a tárhelyet, annyi dokumentumot feltöltünk, hogy leterhelődik a világháló” – mondja Lakatos, aki a történtek ellenére szemlátomást nem vesztette el a humorát. Úgy gondolja, sokan mások is hozzájuk hasonlóan értelmezték a módszertant , így ez a hiba országos jelenség. Ezért, ha a minisztérium nem szeretné lezülleszteni az egész tanügyet, akkor változtatnia kell.

Lakatos hallott olyan elképzelésekről, hogy valakik tüntetést, vagy más megmozdulást terveznek, hogy felhívják az illetékesek figyelmét a gimnáziumban kialakult helyzetre. Egyáltalán nem ért egyet velük. Semmiképpen nem indokolt egy ilyen tüntetés – mondja, és hozzáteszi, a diákokat meg főként nem szabad belerángatni ilyesmibe. Ők semmit sem érezhetnek a történtekből, a tanítási tevékenység zökkenőmentes kell legyen – jelenti ki.

Papp Mihály nem jó az RMDSZ-nek

Politikai okokból, az RMDSZ ellenzése miatt nem folytathatja tevékenységét a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola vezetőjeként – jelenti ki Papp Mihály. Ő az egyik olyan pályázó, aki nem szerepelhetett sikeresen a vizsgán. Részt sem vett. Ezt azonban megelőzte az, hogy az RMDSZ nem adott jóváhagyást számára, ami a vizsgán való részvétel feltétele lett volna. A 2011-es tanügyi törvény előírása szerint ugyanis a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató tanintézmények igazgatói és aligazgatói tisztségére pályázóknak rendelkezniük kell az illető nemzeti kisebbség parlamenti képviseletének írásos ajánlásával. Így az RMDSZ dönthette el, első körben, hogy egy igazgató-, vagy aligazgató-jelölt alkalmas lehet-e a tisztség betöltésére.

A vizsga előzménye a következő volt: Bende Sándor, az RMDSZ megyei elnöke írta alá azt az értesítést, amit Papp Mihálynak küldtek, és amelyben a jóváhagyás elutasításáról tájékoztatták. Hogy miért, az nem derül ki a levélből, döntésüket nem indokolják. Az igazgató ezt a levelet csatolta jelentkezési iratcsomójához. Ezt benyújtotta, annak ellenére, hogy arra számított, az RMDSZ jóváhagyása nélkül úgysem vehet részt a vizsgán. Három nappal a vizsga előtt jött egy másik levél, immár a vizsgabizottságtól, amiben azt közölték, az RMDSZ elutasítása jogszerűtlen volt, azaz Papp Mihály mégis indulhatott volna a vizsgán. Mégsem vett részt a megmérettetésen, ugyanis, mivel előzőleg úgy tudta, hogy nem vizsgázhat, nem is készült fel. A kedve is elment az egésztől – teszi hozzá.

Nem akar vitatkozni

A remetei iskolaigazgató szerint a Bende Sándor által aláírt levél a községi RMDSZ véleményére alapozódik. A helyi RMDSZ pedig gyakorlatilag a község vezetését jelenti. „Ezzel a vezetéssel nem szívesen vitatkozom. Nem voltam, és nem is leszek »bábu« senki kezében”. – fogalmazott. Elmondta, tudja, hogy a községvezetés nem nézi jó szemmel, hogy a választási kampányoktól távol tartotta az intézményt, és nem engedte be a politikát az iskola falai közé.

„1990 januárjában magam is részt vettem az RMDSZ alapításában, és részt is vettem az életében. Azonban amióta az RMDSZ versenypárt lett és főként mióta megjelent a színen a két másik magyar párt is, úgy gondolom, a politikának semmi keresnivalója az iskolában. Hetvenen dolgozunk itt, senkinek nem lenne jó, ha politikai táborokra szakadnánk. Megjelentek ugyan a közösségben különböző politikai nézetek, de nem lett volna helyes egyik vagy másik mellé odaállni a többivel szemben” – fogalmaz Papp Mihály. Megjegyzi, a történtek után érződik egy komoly feszültség és aggodalom a kollégái körében.

Papp Mihály elmondja, 1989 decemberében választotta meg az iskola közössége igazgatónak, azóta ötször újraválasztották, így 27 éve megszakítás nélkül az intézmény vezetője. Három és fél éve van még a nyugdíjig, így nem érzi, hogy saját jövőjét különösen befolyásolnák a történtek. Az iskola élete is rendben megy majd tovább, mindig lesz valaki, aki jelentkezik a vezetésre, azt gondolván, hogy ez egy könnyű feladat. „Nem könnyű. Ezért nem is zavar nagyon, hogy így alakult a dolog. Csak a kedélyállapotom sínylette meg ezt az RMDSZ-től kapott elutasítást”– fogalmaz Papp Mihály.

Jánosi Béla: a vizsga nem tükrözi a rátermettséget

„Olyan vizsga volt, ami a sportiskolás igazgatók tevékenységét semmilyen módon nem érintette” – állapítja meg Jánosi Béla, a Gyergyószentmiklósi Iskolás Sportklub vezetője, aki az írásbeli vizsgán nem ért el elégséges pontot. Elmondja, speciális sportképzést, úgymond iskola utáni oktatást folytatnak, és ehhez a vizsga feladatai semmilyen módon nem kötődtek. „A kollégákkal is beszéltük, aki ezeket a kérdőíveket összeállította, annak sem a gyermeknevelésről, sem az iskolai oktatási rendszerről nincs fogalma” – mondja.

„Kérdezem én, miért kell tudnia egy gyergyói iskola vezetőjének, hogy Afrikában, vagy máshol a világon milyen módszer szerint zajlik a tanítás? Nekünk sajátos a helyzetünk, ebben kell megoldanunk problémáinkat.” Ismétli: a kérdőívekből az semmilyen módon nem derül ki, hogy az iskolaigazgató mennyire végzi jól a munkáját és mennyire alkalmas a tisztsége betöltésére.

A Gyergyószentmiklósi Sportiskola – ha a helyzet nem változik – februártól igazgató nélkül marad. Jelenleg egyetlen itt dolgozó edző-tanárnak sincsenek meg azok a szakmai minősítései, ami követelmény, hogy pályázhasson a tisztségre. Várnak és reménykednek. Bíznak abban, hogy a parlamenti választások miatt a mostani vizsga mégsem jelenti azt, hogy vezető nélkül marad az intézmény.

Gyergyói kimutatás

A tanfelügyelőség összesítése szerint Gyergyószéken közel húsz iskola marad – a jelen állás szerint – vezető nélkül a sikertelen vizsga miatt, vagy azért, mert senki nem pályázott a tisztségre. A Salamon Ernő Gimnázium mellett a ditrói Puskás Tivadar és az alfalvi Sövér Elek középiskolák vannak ilyen helyzetben, az általános iskolák közül például a gyergyószentmiklósi Kós Károly, valamint a szárhegyi és a csomafalvi iskola is.